Vedd a hazait, védd a hazait!

Óriási kampány indult el a magyar termékek mellett a koronavírus-járvány alatt. A „Vedd a hazait! Védd a hazait!” mozgalom célja, hogy az itthon megtermelt termékek megvásárlását ösztönözve a hazai termelőket és vállalkozókat tudjuk helyzetbe hozni. A piaci szereplők is érzik a magyar áruk népszerűsítésének pozitív hatását.

Varga Balázs, a Mada-Hús Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, a sertéshúságazatban meglehetősen jelentős mennyiségű importsertéshús érkezik az országba, ugyanakkor a hazai vágóhidakon előállított termékek árai között nincs nagy különbség, így a fogyasztók a magyar termék mellett döntenek.

A magyar termékek vásárlása a hazai gazdaságot erősíti, munkahelyeket véd meg, és sok ezer család megélhetését biztosítja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közelmúltban. Ezt erősíti a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” országos kampány, amely az itthon előállított termékek vásárlására buzdít.

A hazait választják

– Nagyrészt hazai piacra termelünk – tudatta lapunkkal Varga Balázs, a Mada-Hús Kft. ügyvezetője. – Sertéshúsból jelentős az ország importja, ez a szegmens az árakat tekintve kiegyensúlyozott. Nagyjából azonos ára van a hazai és az importterméknek. Azt tapasztalom, hogy emiatt a vásárlók jórészt az itthon előállított hústermékeket részesítik előnyben, még akkor is, ha a külföldről származó termék ára egy kicsit alacsonyabb. Ennek oka a minőségben rejlik. Más technológiával hűtik az ország határain túlról származó húsokat, a hazai csontozókban alaposabban letisztítják a bontott részeket, ezért azok kevésbé zsírosak, kevesebb levet eresztenek – említett néhány példát az ügyvezető.

Varga Balázs elárulta, cége a nyár végére érte utol magát.

– Az első karantén bejelentésekor egy-két hétig alig győztük a megrendeléseket. Utána az éttermek és konyhák bezárása, valamint a csökkenő kiskereskedelmi igények miatt visszaesett a forgalom, ami nyáron, a belföldi turizmus elindulásával újra kezdett élénkülni. Nyár végére értük el a tavalyi szintet, és a szeptemberi iskolakezdésnek köszönhetően a közétkeztetésben is javult a forgalmunk.

Nagyszerű kezdeményezés

– A Vedd a hazait! egy nagyszerű kezdeményezés, és mivel a magyar termék védjegyhasználat is régóta remekül működik, csak üdvözölni tudjuk. Reméljük, hogy a hasznát is hamarosan érzékelni fogjuk – mondta el lapunknak Krámer Zoltán, a Nyíregyházi-Kenyérgyár ügyvezetője.

– Külön kell választani nálunk a napi termékeket és a fagyasztottakat, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk. Az utóbbi időben a nagyobb üzletekben fagyasztott készítményekből helyben sütik a különféle pékárut. Az úgynevezett pék-off kategória friss termékeit rendkívül kedvelik a vásárlók, ugyanakkor nincs lehetőségük megismerni az áru eredetét. A napi friss termékeinknél nincs külföldi versenytársunk: a kenyerek, a zsömlék és a kiflik speciálisan magyar termékek, a vevők szeretik és keresik a boltok polcain. Emellett évente 2,5 milliárd forintos értékben állítunk elő fagyasztott pék­árut is, ezen a piacon jelentős a külföldi konkurencia, további hátrányt jelent, hogy ezeknél a termékeknél nem jelölik a származási helyet. Bízunk benne, hogy a jogszabály itt is változni fog, lenne rá ágazati igény– nyilatkozta Krámer Zoltán.

Az ár is dönt

Molnár Debora lapunknak elmondta, fontosnak tartja, hogy támogassuk a magyar termelőket.

− Számomra megfizethetetlen a magyar gyümölcs vagy a tejtermék, és még sorolhatnám, ráadásul úgy vélem, sokszor nem ad többet a ­hazai, nem jobb minőségű, mint a külföldről behozott termékek. A külföldi portéka még akkor is megfizethető, ha azt több országon keresztül kell eljuttatni a magya­rokhoz, és sokaknak elsősorban a vételár számít – részletezte ­Molnár Debora, majd hozzátette: vannak olyan magyar kistermelők, előállítók, ­akiknek a termékét megvásárolja, és azokat részesíti előnyben.

Szabó Pálné hasonló álláspontot képvisel, szívesen választaná a hazai termékeket, ezzel támogatva a magyar termelőket, de sajnos az anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé.

– A magyar tej, hús, sajt – hogy csak néhány példát említsek – jóval többe kerül az importárunál, és szerintem a hozzám hasonló kisnyugdíjasoknak elsősorban az ár számít. Az élelmiszeren kívül nem sok magyar terméket ismerek, bár az unokám használ néhány kütyüt, amit magyar vállalat állít elő – tudtuk meg Szabó Pálnétól.

KM