Talajvíz: a helyzet a Nyírség területén a legkritikusabb

Az elmúlt években területünket sújtó aszály és vízhiány után a közelmúltban tapasztalt, viszonylag csapadékosabb időszak rövid időre enyhítette a vízgazdálkodás területén kialakult sokszor kritikus helyzetet. A következőkben Potor Anita, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) monitoringreferense, a vízrajzi és adattári osztály munkatársa mutatja be a különböző vízrajzi elemeket és azok változásait a hidrológiai ciklusnak megfelelően novembertől októberig terjedő hidrológiai évben.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi átlaghőmérséklet az elmúlt majd' 60 évben növekvő trendet mutat. Kiemelkedően magas a 2007 utáni időszak átlaghőmérséklete, illetve az idei hidrológiai év is, amikor az éves átlaghőmérséklet a FETIVIZIG működési területén 12,7 °C volt, ami újabb rekordot jelent a 2014-ben és 2018-ban tapasztalt 12,6 °C-os éves átlag után. A havi átlaghőmérsékletek sokévestől eltérését is a pozitív anomália jellemzi, egyedül májusban volt azt átlagosnál hűvösebb, tavaly novemberben és decemberben a havi átlaghőmérséklet megdöntötte a korábbi maximumrekordokat, de kimondottan meleg volt a február is.

Az elmúlt hidrológiai évben 746 mm csapadék hullott, ami jóval több, mint a sokéves átlag (612 mm). Az éves csapadékösszegek közötti eltérés azonban igen nagy, például a tavalyi hidrológiai évben csak 546 mm volt a csapadékösszeg, kereken 200 mm-rel kevesebb az ideinél. Ezen különbségek azonban nemcsak az évek között, hanem éven belül is jelentkeznek, kimondottan megnehezítve a mezőgazdasági munkák tervezését.

A 2020-as hidrológiai évben is előfordultak csapadék szempontjából extrémnek mondható helyzetek.

Az elmúlt év vége kissé csapadékosabb volt a megszokottnál, novemberben 72 (sokéves érték 47), decemberben 57 mm (sokéves érték 56) csapadék hullott. Január már kissé szárazabb volt, 27 mm csapadékot észleltünk működési területünkön, ami 12 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. A csapadék nagy része eső formájában hullott, csak jelentéktelen mennyiségű hófelhalmozódást tapasztaltunk.

A február és összességében a március is csapadékosabb volt az átlagnál, azonban március második felében már alig hullott némi csapadék. Áprilisban mindössze 12 mm eső esett, az is a harmadik dekádban, így tavasszal másfél hónap szinte csapadékmentes időszak volt, ennek hatására április végére enyhe és közepes aszály uralkodott területünkön. Májusban az átlagnál kissé kevesebb csapadékot tapasztaltunk.

Az idei nyár rendkívül csapadékosan indult, júniusban a sokéves mennyiség kétszerese hullott le: 148 mm.

A legnagyobb mennyiséget Császárszálláson mértük, ahol ebben a hónapban 238 mm csapadék hullott (ez az éves mennyiség több mint 40 százaléka).

A teljes megyét érintette a rendkívüli esőzés, mind havi, mind napi összegben. Ezt követően júliusban 72 mm, augusztusban 54 mm csapadék hullott, ami nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal. Szeptemberben 74 mm (a sokéves 47 mm) volt a havi csapadékösszeg, melynek nagy részét a hónap utolsó hetében regisztráltuk. Az akkor megkezdődő csapadékos időszak kitartott a következő hónapban is, októberben 80 mm (a sokéves havi átlag 42 mm) csapadék hullott.

A talaj víztelítettsége 2019 második felében rendkívül alacsony volt. Ezen az állapoton valamelyest segített az elmúlt év csapadékos időjárása, így nem süllyedt tovább, viszont lényegesen nem is emelkedett a talajvíz szintje. A nyári időszakban a jelentős párolgás miatt az átlagos vagy annál több csapadék ellenére is folyamatosan csökkent a telítettség. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a talajvíz továbbra is nagyon alacsonyan van, átlagosan 480 cm-en (a sokéves átlag 355 cm), a csapadékos őszi időszakban csak kissé emelkedett. Az elmúlt évek mélypontja 2019 októberében volt, amikor közel 5 méter mélyen volt területünkön az átlagos talajvízállás. A helyzet a Nyírség területén a legkritikusabb.

A csapadékos nyári időjárásnak köszönhetően tározóinkban a vízkészletek visszatartására volt lehetőség. Az össz-feltöltöttség júniusban 66 százalék volt, október végére 47 százalékra csökkent, ez 11,9 millió m3 víztérfogatnak felel meg.

Továbbra is üres a Harangodi-, a Rohodi-, a Pazarnyi-, Szamosmenti- és Penyigei-tározó, illetve nagyon kevés a víz a Vajai tározóban is.

A téli és a tavaszi időszakban folyóinkon a kialakult csapadékok hatására többször kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek nem értek el készültségi szintet. A júniusi nagy csapadék azonban már nagyobb vízszintemelkedést eredményezett folyóink, és jelentős hatással volt csatornáink vízjárására is. A hónap második felében levonuló árhullámok a Tiszán és a Túron I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették indokolttá.

A mezőgazdasági területeken megjelenő belvizek elvezetése érdekében több szakaszon is szükségessé vált belvízvédelmi készültség elrendelése is. Ezt követően folyóink vízállása folyamatosan apadt, majd augusztusra elérte a nyáron megszokott kisvízi szintet, sőt a Szamos folyón, Csengernél szeptember közepén több alkalommal is elérte a korábbi legkisebb vízállás értéket, a Tiszán Tiszabecsnél pedig megközelítette azt. Szeptember második felében és októberben az újabb csapadékok hatására folyóinkon a mederteltségek növekedtek. Október 14-étől belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá több szakaszon is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020. október 11-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint decemberben az átlagosnál kissé melegebb és szárazabb, januárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.

Vízkészleteink növelése érdekében figyelembe kell venni a folyóinkon levonuló kisebb árhullámokat, melyek fontos vízpótlási lehetőséget jelenthetnek az előttünk álló időszakokban is.