A huszárság eszmeisége örök

Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 21-ére hívták először Nyíregyházára a legmagyarabb fegyvernem, a huszárság egykor volt tagjait, tiszteket, altiszteket és legénységet. Akkor még félezren jelentek meg, az idén pedig elhunyt az utolsó magyar huszár is, azonban az eszmeiség, amit képviseltek örök.

Erre emlékeznek kétévente a Huszártalálkozón, a jeles jubileumon pedig először vonult fel vidéken, mégpedig Nyíregyháza belvárosában a Magyar Honvédség Honvédhuszár Díszalegységének négyfős járőre.

Tovább viszik az örökséget

– A Magyar Honvédség újra otthonra lelt Nyíregyházán, három éve működik itt sikerrel a területvédelmi ezred, ma a honvéd kollégiumot nyitottuk meg, ami azt is jelenti, nemcsak a katonaság tért vissza a katonavárosba, hanem a katonai ifjúság is – mondta szombat délelőtt az Országzászló téren köszöntőjében dr. Kovács Ferenc.

Nyíregyháza polgármestere úgy fogalmazott, a múlt és jelen, jelen és jövő mindig összekapcsolódik, a múlt, a hagyományőrzés már napjainkban és a jövőben is folytatódik. Nagy Kálmán huszárezredes, hadtörténész szavait idézve azt mondta a megyeszékhely vezetője: ,,a magyar huszár múltjának, történelmi jelentőségének, nemzetközi hatásának megismerése nemzeti önismeretünk, öntudatunk fontos eszköze, történelmi értékeink megtestesítője„.

A huszártalálkozó őrzi ezeket az értékeket, bízunk benne, hogy elhivatottságuk apáról fiúra száll majd, s nemzeti kultúránk részeként a huszárhagyományok még sokáig fennmaradnak, megőrizve azt a következő nemzedékeknek is

– adott reményének hangot dr. Kovács Ferenc.

Román István köszöntőjében pedig felidézte A kőszívű ember fiai című filmből Baradlay Richárd jelenetét, amikor kiadja az új tábori jelszót: Nyergelj, fordulj!

A huszárok Szabolcs megye életének fontos tagjai voltak, jó érzéssel gondolunk rájuk, azokra, akik a hazáért mindent megtettek, és nem véletlen, hogy a Magyar Honvédségben ismét kiadták ezt a jelszót. Köszönjük honvédeinknek, hogy vigyáznak ránk, a hazánkra, azt a biztonságot, amit megteremtenek nekünk

– hallhatták a jelenlévők – akik több százan vettek részt az ünnepségen – a megyei kormánymegbízott szavait.

– A hazáról sok mindent el lehet beszélni, a hazát elmondani nem lehet. A haza az az otthon, ami annyira fáj, amennyire vágyni vagyunk képesek – idézte Tisza-Nagy Menyhért sorait Baracsi Endre, aki szerint a huszárok pontosan tudták mi a kötelességük: a haza védelme, a honvédelem.

– A szülőföldet, a hazát, a házat védték. A hit, család, haza hármas egységét képviselték akkor is és ma is. Köszönet azoknak, akik ezt az örökséget tovább viszik a lelkükben. A szülőföldre büszkének kell lennünk, s tudnunk kell, mindig van hely, ahová hazatérhetünk.

Örökséget kaptunk és ezt tovább kell vinni hittel, szívvel és odaadással

– erősítette meg a megyei közgyűlés alelnöke.

Újra katonaváros

– Nyíregyháza katonaváros, 1869. november elsején alakult meg itt az első katonai egység, 2004. október elsején pedig bezárt az utolsó laktanya.

Pedig ott a jelmondat: „Szabolcs a hazáért”, ami mindig is jellemző volt az itt élő népekre, mindig fontosnak tartották a haza iránti elkötelezettséget, a hazaszeretetet, a lojalitást és a hűséget. Akartak tenni ezért az országért, a hazáért

– emlékezett és fogalmazott ünnepi beszédében dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki köszönetét és elismerését fejezte ki azért, hogy a megyeszékhely 30 éve őrzi a huszárok emlékét, és az idén már a 17. huszártalálkozónak ad otthont.

– Életben tartották a huszárság fogalmát, követték huszáraink példáját és erényeit, amelyek többek között a hűségről, a bátorságról, az elkötelezettségről, az önfeláldozásról, a bajtársiasságról és a haza szeretetéről szólnak. Megmutatták, mit jelent a hazáért élni és halni. A Magyar Honvédség ma már túl van a nyergelésen és megkezdtük a fordulást, visszalopjuk magunkat Nyíregyháza szívébe katonai szervezetekkel, laktanyával – utalt a huszár jelmondatra, a Nyergelj, fordulj!-ra a tárcavezető.

– Ma Magyarországon meghaladja a 11 ezret az önkéntes katonák száma, közülük több mint négyezren itt a megyében, a MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezrednél vannak. Ez is bizonyítja, hogy a szabolcsi emberek ma is elhivatottak és elkötelezettek, életben tartották a reményt, hogy egyszer a honvédség még visszatér ide. Visszatért, ezért nyitottuk meg a honvéd kollégiumot, mert szeretnénk a fiatal nemzedéknek utat mutatni, a haza iránti elkötelezettségre nevelni őket – említett küldetésüket dr. Benkő Tibor.

Hozzátette: nem kell mindenkinek katonának lennie, de minden magyar állampolgárnak meg kell ismernie ezt a szellemiséget. A kormánynak is Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, a nagyvilágban történteket figyelmen kívül hagyni felelőtlenség. Ha magyarok akarunk maradni a Kárpát-medencében, amiért őseink harcoltak és amit kivívtak, akkor azért tenni kell – utalt a kihívásokra a miniszter, aki bejelentette: szeptember 15-étől elindítják az önkéntes katonai szolgálatot, hogy mindenki, aki érez magában elhivatottságot, elkötelezettséget, vagy szeretné magát kipróbálni katonai berkekben, legyen erre lehetősége.

– Itt vannak az új huszárok, akik nem hagyományőrzők, hanem a Magyar Honvédség állományába tartoznak, mert a huszár fegyvernemnek, ami létezett, vissza kell kerülnie. Igaz, hogy a 21. századot írjuk, azonban a huszárerények nincsenek évszázadokhoz mérve, az az emberiség fokmérője. – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor.

A díszlövések, a történelmi egyházak képviselőinek áldása után elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit a magyar huszár szobránál. Délután 3 órától a Sóstói Múzeumfaluban bemutatókkal folytatódik a programsorozat, huszárgenerációk találkoznak, emlékeznek őseikre, de lesz fegyverbemutató, vívásoktatás, valamint tűzoltási és mentési bemutató is.

Vasárnap, a Huszártalálkozó második napján 9 óra 30 perctől a Huszár Emlékkertben (Kéry József utca) tartanak megemlékezést. Beszédet mond dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, a Magyar Huszár Alapítvány kuratóriumának tagja.