Nyírbátor

2021.10.09. 20:00

Tisztelet a jogtudósnak

Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak dr. Kovács István jogtudós, akadémikus tiszteletére.

BM

– Az alkotmánygondolat terén olyan munkásságot hagyott ránk, ami 30 esztendő távlatából is felbecsülhetetlen értékű. Kovács István személyében olyan professzorra emlékezem, akihez személyes élmények fűznek, aki alaposan megizzasztott vizsgázó egyetemistaként – fogalmazott előadásában dr. Sulyok Tamás Nyírbátorban, ahol a Megyei Jogász Egylet a 100 évvel ezelőtt született kiváló jogtudós tiszteletére szervezett emlék­ülést és emléktábla-avatást.

Az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy a nyírbátori születésű professzor oktató, nevelő, tudományos és közéleti tevékenysége szakmai és tudományos értékeket hordozott egy értékszegény világban, jogászok generációiban tartva meg ezzel a hitet abban, hogy a közjogi tudományok ideológiai fertőzése csupán egy múló betegség, amit az idő majd eltüntet, és ez be is következett.

Hitt a tudomány erejében

– Dr. Kovács István olyan korban élt, amikor a politikai hűséget sokkal többre értékelték a szakmai meggyőződésnél és a tudásnál. Úgy képviselt klasszikus tudományos értékeket, hogy nem került szembe a hatalommal, amihez tudósi bölcsességére, a jövőbe és a szakmai értékekbe vetett hitére volt szükség. Munkássága a közjó klasszikus értékeinek megfogalmazására és védelmére épült, a mai napig időtállónak bizonyult az egyetemi oktatásban általa kimunkált közjogi dogmatika, amelynek központi eleme az alkotmányfogalom.

Olyan időben hitt a jogi tudás erejében, amikor a hivatalos ideológia a jogot a politika szolgálólányaként fogta fel és használta.

– Ő azonban hitt a tudás erejében, hogy a hatalom mégis meggyőzhető és az értelmiségi ember saját felelőssége az, hogy ezt a meg­győző szerepet adott esetben vállalja fel. Nem szólt feleslegesen, ha azonban úgy érezte, szólnia szükséges, a szavának ereje volt, hatása és visszhangja – mondta a professzorról Sulyok Tamás, s egy esetet is felidézett: az 1972-es alkotmánymódosítás során ki akarták emelni a bírói függetlenséget az Alkotmányból.

Dr. Sulyok Tamás, dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin és Dr. Trócsányi László az emlékülésen, a polgármesteri hivatal dísztermében | Fotó: Dodó Ferenc

Kovács István a legutolsó pillanatban 4-5 órás előadást tartott a bírói függetlenségről a bizottság előtt, és elfárasztva, meggyőzve a tagokat elérte ezen abszurditás elkerülését – mesélte, s hozzátette: nem véletlen, hogy már életében legendaként tekintetettek a professzorra. Akinek már 1968 után az államszervezet reformja, a demokratizálódás lehetősége, az 1980-as években pedig az alkotmányossági kérdések, alkotmányos garanciák, különösen az alapjogok kérdései kerültek munkássága középpontjába.

Az Alkotmányjogi Tanács (az Alkotmánybíróság elődje) tagjaként 1985 és 1989 között közreműködött egy új, a demokratizálódás, a szociális jogállam és a polgári fejlődés igényét magán viselő alkotmánykoncepció kidolgozásában. Ő mondja ki a független Alkotmánybíróság szükségességét, s határozza meg annak hatáskörét a jogalkotás törvényességének biztosításában.

Forradalmi különbségtétel

Dr. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, a Magyar Jogász Egylet elnöke, aki a szegedi József Attila Tudományegyetemen vezette az alkotmányjogi tanszéket is, büszkén vallja magát Kovács tanítványának. Előadásában egy gazdag, Nyírbátorból induló életutat ismertetett, amelyben kirajzolódott egy briliáns jogász, aki 26 évesen volt alispán, majd lett tanszékvezető, dékán, akadémikus, aki önmagát elsősorban egyetemi tanárnak, tudós professzornak tartotta.

Itthon és nemzetközi szinten is elismert tudós volt, rendkívül érdekes alkotmányjogi problémák megoldására törekedett, oktatóként magával ragadta a hallgatókat, alkotmányjogi tankönyveit élvezet volt olvasni.

– Már 1976-ban le merte írni, hogy az emberi jogokat el kell választani az állampolgári jogoktól, meg kell különböztetni a két fogalmat, mert az emberi jog velünk született, az állampolgári jogokat pedig az állam adja. Forradalmi különbségtétel volt – fogalmazott Trócsányi László, aki szerint Kovács István munkásságával jogászgenerációknak mutatott példát. Nyírbátor büszke lehet rá, és emlékét őriznie kell – mondta.

Az emlékülést szervező Megyei Jogász Egylet elnöke, dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin szeretettel és tisztelettel idézte fel egykori tanára alakját a rendezvényen, ahol a professzor családtagjai is jelen voltak.

 

Ezek is érdekelhetik