Nyíregyháza

2022.01.14. 17:30

Visszatérés a gyökerekhez: a zsidó valláshoz

Az izraeliták naptáráról és ünnepeiről hallhattak előadást a görögkatolikus hívek.

MML

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

Nem mindennapi egyháztörténeti pillanatnak lehettek részesei a napokban a rókahegyi görögkatolikus kápolna hívei: egy izraelita felekezetű személy előadását hallhatták a héber naptárról és ünnepekről. 

 

Több évig Izraelben élt 

 

A Rókahegyi Görög Esték negyedik évadát ebben az évben is meghirdette dr. Ivancsó István görögkatolikus atya, s úgy gondolta, hogy hívei ismerjék meg más vallások egyházi naptárát és ünnepeit is. Ebben a sorozatban pedig mi más is lehetne az első téma, mint visszatérni a gyökerekhez, az Ószövetséghez, a zsidó valláshoz. Hogy hiteles legyen az ismeretterjesztés, vendégelőadónak meghívta a több évig Izraelben is élt Somos Péter újságírót, akinek az előadásából egy rövidített összeállítást adunk közre. Először a zsidó vagy más néven a zsinagógai naptárt mutatta be. Mint elmondta, a zsidók az 5782. esztendőnél járnak, ugyanis a zsidó időszámítás a világ teremtését tekinti kiindulópontnak, s ez a Gergely-naptár szerint az i. e. 3760-as évben volt. 

 

A hét első napja a vasárnap 

 

– A hónapok ma is használatos elnevezése a babiloni fogság korából ered, az onnan visszatérők hozták magukkal. Az Ószövetségből egyértelműen kiderül, hogy ezt megelőzően többnyire sorszámnévvel jelölték az éveket, a hónapokat és a napokat. 
– A naptári hét meghatározása a teremtés hét napjából ered, és erről nemcsak a Teremtés Könyve, hanem a Tízparancsolat is ír: „Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, és nyugodott a hetedik napon.” 
– A zsinagógai naptár a hét napjait a héber ábécé, az alef-bét első betűivel vagy sorszámokkal jelöli (első nap, második nap stb.), kivéve a szombatot, aminek sabat a neve, de szokták a pénteket is „hatodik nap” helyett a szombat előestéjének nevezni. A hét első napja a vasárnap, ami szombat estétől vasárnap estig tart – folytatta az előadó. 
– Ugyancsak a vasárnap nyitja a hetet az angolszász naptárakban, míg Európa többi országában a hétfő. Érdekes, hogy a napok magyar elnevezéseiben ez a kétféle számítás keveredik. A hétfő a hét feje, a kedd a „kettedik” nap, a csütörtök a szláv „négy” szóból ered, a péntek az ógörög ötből. A szerda viszont nem ebbe a felsorolásba illik, ugyanis a jelentése az ugyancsak szláv eredetű „középső” szó. Ez pedig a vasárnapot tételezi fel első napnak. 
– A vasárnap eredetileg a vásár napja volt, ami pedig kimaradt ebből a felsorolásból: a szombat szó. Ez héber eredetű, egyes vélemények szerint görög, mások szerint szláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe. 
Az ünnepek felsorolása a szombattal kezdődött. 
– A szombat – héberül: sabat – megszentelésére vonatkozó parancsolat szerepel a Tízparancsolat mindkét változatában, mégpedig kétféle utasítással: „Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed”, illetve „Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed, amint megparancsolta neked az Örökkévaló”. 
– A 613 tórai parancsolatot két nagy csoportra osztjuk: 248 tevőleges és 365 tiltó parancs szerepel benne. A két idézett parancsolat közül az első – emlékezzél meg! – tevőleges és egy sor cselekvést magában foglal a gyertyagyújtástól kezdve a szombati áldások elmondásán át az ünnepi közös étkezésig. A másodikat viszont – őrizd meg! – tiltóként értelmezzük, mivel a szombat szentségét úgy lehet megőrizni, hogy nem teszünk meg bizonyos dolgokat, elsősorban nem végzünk el számos olyan munkát, amit tilt az írás – magyarázta Somos Péter. 
A rendezvényen szó volt még az új évekről, az engesztelés napjáról, a három zarándokünnepről (peszach, savuot, szukkot) és két öröm­ünnepről (chanuka, purim) is. 

 

Párhuzamok a két vallásban 

 

Az előadás végén kérdéseket tehettek fel a résztvevők. Előtte azonban Ivancsó atya néhány olyan tényre, illetve párhuzamra hívta fel a figyelmet, amely a zsidó és a görögkatolikus vallásban egyaránt megtalálható: a zsidóknál este kezdődik a nap, a görögkatolikusok is este mondják a vecsernyét, valamint mindkét vallásban megtalálhatóak a nagyböjti napok. 
Az egyik felszólaló a zsidó vallás sokszínűségére kérdezett rá, hiszen vannak a törvényi előírásokat szigorúan betartó ortodoxok, és a vallási élet szigorú kötöttségeit mellőző neológok. 
Ezzel kapcsolatban Somos Péter a következőket válaszolta: – A gondot az jelenti, hogy nem tudnak együtt élni az ortodoxok és a neológok. Engem, mint neológ zsidót nem zavar, ha mellettem az ortodox zsidó kóser ételt eszik, de az ortodox már nem ülhet mellém, ha én nem kóser, vagyis nem a zsidó vallási előírásoknak megfelelően elkészített ételt eszem. Bölcseink úgy tartják, ha a zsidó nép – vagyis a nép minden egyes tagja – két egymást követő szombatot annak rendje s módja szerint megtartana, akkor eljönne a Messiás. Mivel létezik az ortodox-neológ ellentét, a Messiás eljövetelére még várni kell. 

 

A jeruzsálemi szentély sorsa 

 

De vajon meddig? – kapcsolódott a Messiás várásához egy újabb kérdés. 
– Mindennap várható, a nap bármelyik órájában megérkezhet. Egyes nézetek szerint a Messiás tulajdonképpen nem egy személy, hanem egy korszak – mondta Somos Péter. 
Egy újabb felszólaló a zsidó gyermekek nevelésének kérdését vetette fel, s arra kérdezett rá, milyen ünnepen olvassák fel a Tórát, a zsidó szentírást először a fiatalok. Kíváncsi volt továbbá egyéb zsidó szertartásokra is. 
– A zsidó fiúk tizenhárom évesen olvassák fel nyilvánosság előtt először a Tórát, tulajdonképpen akkor van a felnőtté avatási ünnepük. Az esküvői szertartást sátor alatt rendezik meg, s a pohártörés is része a ceremóniának. A pohártörés a jeruzsálemi szentély pusztulására emlékeztet. Azt akarja kifejezni, hogy a legnagyobb örömben sem feledkezzünk meg a jeruzsálemi szentély sorsáról – hangzott a felelet. 
Ivancsó atya ismét egy újabb párhuzamra hívta fel a figyelmet, ugyanis a pohártörés része a görögkatolikus szertartásnak is, majd közös zsoltármondással és énekléssel ért véget a Rókahegyi Görög Esték idei első rendezvénye. 
 

 

Ezek is érdekelhetik