Vaskos csapadékhiánnyal zárt a meteorológiai tél utolsó hónapja

Hozzávetőleg 2-3°C-kal haladta meg a harminc éves átlagot a februári középhőmérséklet megyénk területén. A hónap télies értékekkel vette ugyan kezdetét és többfelé még havazott, ám – akár volt köze mindehhez a népi megfigyelésekben szereplő medvének, akár sem – gyorsan következett a tavaszias fordulat. Napokon belül megérkezett az első 10°C feletti csúcsérték, s egészen a hónap legvégéig állandósultak a 6-13 fok közötti maximumok. Éjszakánként jellemzően nem csökkent a hőmérséklet mínusz 5 fok alá, de főként a hónap derekán és különösen a nyírségi körzetekben néhol előfordult mínusz 10 fokot elérő hideg is. Ezt követően viszont több ízben volt példa teljesen fagymentes hajnalokra.

A havi középhőmérséklet 3-4°C körül állt be a megyében, mely ezúttal viszonylag egyenletes hőmérsékleti menetet takart a hónap során. A talajok felső 10-20cm-es rétege kezdeti fagyos állapotából csak a második dekád elejétől engedett, majd a hónap végéig 2-3 fok köré melegedett a talaj művelt rétege. A vetőágy hőmérséklete középkötött talajokon már elérte a 4-5°C-ot, ami azonban csupán a legkisebb hőigényű kultúrnövényeink, úgy mint egyes gyökérzöldségek, a mák, valamint néhány levélzöldség faj vetését tette lehetővé. A kevésbé hidegtűrő fajok vetésével érdemes volt kivárni, hiszen – az utóbbi esztendőkben tapasztalt trend alapján is – gyakran bekövetkező márciusi hideg időszakok ezek zsenge állományait károsítják, gyengítik.

A talajmunkákat eleinte sokfelé, főként keleten akadályozta a felázott, sáros felszín, illetve a felszín közeli rétegek tartós fagya. A hónap eleji hó elolvadása és a talajfagy megszűnése után viszont hirtelen kezdtek száradni talajaink, néhol mindjárt a másik végletbe esve szárazzá, porossá váltak. Március első napjára a több helyen a szabadföldi vízkapacitás 50%-a alá csökkent a művelt réteg nedvességtartalma, sőt, a nyugati területeken csupán 35-40%-a volt. Bár viszonylag gyakori volt a csapadék a hónap során, a lehullott mennyiség messze elmaradt a sokéves átlagtól és jellemzően 20-30 mm-rel maradt adósunk a február.

A téli évszak egészét tekintve jobbára egy teljes havi csapadékösszeg hibádzik az 1991-2020-as átlagértékhez viszonyítva, mely alól kivételt a bővebb csapadékú szatmári és beregi tájak jelentenek, ahol a sokéves átlagnak épp megfelelő mennyiség hullott. A talaj nedvességkészletében szintén látható a deficit, az 1m-es szelvényben egy-, vagy akár kéthavi csapadéknak megfelelő, általában 30-60mm közötti a hiány mértéke. A kialakulóban lévő szárazságból a vegetáció februárban még keveset érzékelt, azonban a gyakran szeles, enyhe időben megnövekedett párolgással egyre nőtt a talaj párolgási vesztesége. A március második felétől várható jelentős enyhüléssel a vegetáció vízigénye is megnő, s mivel addig jelentős csapadékra alig van esély, érdemes felkészülni az öntözési időszak rendkívül korai indulására.

Debreceni Egyetem – MÉK,
Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ