A jobb élet reményében hoznak rossz döntést

– Az utóbbi években a rendőrség egyre több olyan bűnbandát derít fel, amik szegény sorban élő lányokat bírnak prostitúcióra nyugat-európai országokban. Az is örvendetes, hogy egyre több esetben vádemelésig jutnak az ügyek – mondta dr. Borsodi-Buss Emese, a megyei főügyészség helyettes szóvivője a főügyészség emberkereskedelemről szóló kisfilmjében. Kiemelte: megyénkből elsősorban Ausztriába, Svájcba és Németországba viszik ki a lányokat, az utóbbiakban engedélyezett a bordélyházak működtetése.

– Szigorú feltételek mellett dolgozhatnak a lányok, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kizsákmányolás ott is tilos. Amennyiben a lányoktól elveszik a keresetüket, nem ők határozzák meg, hogy mennyit dolgoznak, milyen szolgáltatást nyújtanak, és mekkora összegért, akkor mindezt kizsákmányolásnak tekintik.

Van kiút a kilátástalan helyzetből

– A lover boy módszert előszeretettel alkalmazzák a bűnözők, magukba bolondítják a szegénységben élő, kitörési lehetőséggel nem rendelkező lányokat, akiknek jólétet, könnyű kereseti lehetőséget ígérnek – ismertette a módszer működését dr. Borsodi-Buss Emese, majd arra is rávilágított, hogy csak azokon lehet segíteni, akik maguk is nyitottak a támogatásra, és a hatóságokhoz fordulnak.

– Az is emberkereskedelemnek tekinthető, ha a bűnöző megszervezi a lány útját, majd elveszi a keresetét. Mindennek súlyos büntetési tételei vannak, 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók az elkövetők. Ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el, vagy erőszakot is alkalmaznak, akkor súlyosabb büntetésre számíthatnak, akár 20 éves szabadságvesztés is kiszabható rájuk – hangsúlyozta a megyei főügyészség helyettes szóvivője.

Az emberkereskedelem egy rendkívül súlyos és összetett probléma, melyről dr. Jászai Áront, a Nyíregyházi Áldozatsegítő Központ koordinátorát kérdeztük.

A szakember elmondta, az áldozatsegítés nem új keletű dolog, hanem már a rendszerváltás óta jelen van.

Több formája van

– Az áldozatsegítő szolgálatok 2006 óta működnek a kormányhivatalokban, majd ezek kiegészítésére hozták létre az áldozatsegítő központokat Varga Judit igazságügyi miniszter közreműködésével. A ma is működő központok 2017-ben nyíltak meg – ismertette a hálózat előzményeit dr. Jászai Áron.

Kifejtette: az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása is a központok feladata, s minden egyént kiemelten kezelnek.

– Az állami szervek összefogása és erőfeszítései sok esetben nem elegendők a sértettek megsegítésére, ezért az Igazságügyi Minisztérium a civil szervezetekkel is kiváló kapcsolatokat épített ki. Az emberkereskedelem egy nagyon tág fogalom, több kizsákmányolási forma is beletartozik ebbe a kategóriába. A tapasztalataink alapján az egyik leggyakoribb a szexuális kizsákmányolás, a prostitúció, ugyanakkor majdnem hasonló számban van jelen a házi rabszolgaság, kényszermunka, vagy ahogy sokan ismerik, a csicskáztatás – hangsúlyozta a Nyíregyházi Áldozatsegítő Központ koordinátora.

Jól szervezett rendszer

Dr. Jászai Áron azt is elárulta, a bűncselekményre kényszerítésre, kényszerkoldulásra is van példa.

– A megyénk rendkívül „fertőzött” a prostitúció tekintetében, és ez egy óriási probléma. Nehéz az áldozatok azonosítása, támogatása, ráadásul ez egy látens bűncselekmény, viszonylag keveset tudunk róla. Lehetnek kényszerítő elemek, ugyanakkor a bűnözők különféle vonzó dolgokkal igyekeznek behálózni áldozataikat. A megyében ez többnyire 15 és 35 év közötti nőket érint, akik szegény környezetből származnak, a családi hátterük rendezetlen és rendkívül befolyásolhatóak. A jobb életet ígérik nekik, de olyan esetünk is volt, amikor az áldozatot itthon etnikai diszkrimináció érte, és a bűnözők egy nyitottabb, elfogadóbb külföldi állam képével csábították külföldre – hívta fel a figyelmet.

A módszerekről elmondta, több esetben a kezdetekkor a bizalomépítésre fókuszálnak az elkövetők, szerelmi kapcsolatot ígérnek az áldozatoknak.

Rálépni a helyes útra

– Olyan is volt, hogy először az ország nyugati felén ajánlottak könnyű fizikai munkát a sértettnek, majd később hasonlót Hollandiában. Külföldön is azt látja, hogy minden rendben, majd jön az erőszak, pszichés megfélemlítés, és beindul a gépezet. Ez egy nagyon szervezett folyamat, ráadásul a veszély jelei is aprók.

– Az első árulkodó jel, ha nem kap fizetést az áldozat, nem engedik, hogy kapcsolatot tartson másokkal. Az áldozatsegítő központok nem az áldozatok kimenekítésében vesznek részt, hanem az után lépnek közbe. Amikor hazatért az illető, és esetleg védett szállásra került, a rend­őrség eljuttatja hozzánk az adatait. Mi személyre szabottan ajánljuk fel neki a szolgáltatásainkat. Nagy hangsúlyt kap a pszichológiai segítség, mivel az áldozatok személyisége óriási kárt szenved ilyenkor. Emellett jogi tanácsot és pénzügyi támogatást is kérhetnek a lakhatásuk, gyógyszerköltségeik, élelmezés fizetésére.

– A munkánk célja az, hogy a sértettek kitörhessenek ebből a félresiklott helyzetből, ráléphessenek arra az útra, ami kivezet a kilátástalanságból. Fontos kiemelni, hogy a szolgáltatásokhoz feljelentést sem kell tenni, anonim módon kereshetnek fel minket, ami azért is lényeges szempont, mert sok áldozat fél a későbbi következményektől, és nem bízik a hatóságokban – ismertette az áldozatsegítő központok működését dr. Jászai Áron.