Ahol a díszlépést mindig vastaps kíséri

Szinte megtöltötték a Nyíregyházi Egyetem Bessenyei díszauláját csütörtökön az acélzöld tiszti egyenruhák és a katonai terepszínű gyakorlók, ami pusztán már emiatt sejtette, hogy honvédelmi, harcászati témában tanácskoznak. Civil öltözékekben sem volt hiány, ami pedig arra mutatott rá, hogy az elhangzó előadások fokozott érdeklődésre tarthatnak számot. A felületes szemlélő, ha csak ennyiből ítélt, akkor sem tévedhetett, a Magyar Honvédség (HM) 2. Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központja, valamint a Magyar Huszár Alapítvány szervezésében hadtörténeti konferenciát tartottak, elsősorban a  megyeszékhely katonamúltjának, de más fontos témáknak is helyet adva.

Nem véletlen, hogy az eseményt dr. Bene János címzetes múzeumigazgatója moderálta, aki mindjárt az elején megfogalmazta: a céljuk minél több ilyen és hasonló esemény szervezése, ahol a fiatalság nem csak a város katonamúltjával ismerkedhet, de akár még a katonai életpályához is kedvet kaphat. Az sem volt véletlen, hogy Magyarország honvédelmi miniszterét, Szalay-Bobrovniczky Kristófot kérték fel a rendezvény fővédnökének, aki nem csak fontos államférfi, de immár egy évtizede tagja a Magyar Huszár Alapítványnak.

A megjelenteket házigazdai minőségében elsőként Halkóné dr. Rudolf Éva, a Nyíregyházi Egyetem kancellárja köszöntötte, aki több példával igazolta – létrehozták a Vitéz Mikecz Kálmán Honvéd kollégiumot, bekapcsolódtak a kadétprogramba, beillesztették a tantárgyi programok közé a honvédelmi nevelést – milyen szoros kapcsolat fűzi intézményét a városhoz és a minisztériumhoz.

– A város és a Nyíregyházi Egyetem meghallotta a hívó szót, meghallotta azokat a feladatokat is, amit nekünk a honvédelmi és a hazafias nevelés terén tennünk kell. Fontos, hogy a pedagógusaink, az általunk képzett tanárok úgy kerüljenek ki a mi iskolapadjainkból, és úgy menjenek át egy másik iskolába tanítani, hogy birtokukba legyen a honvédelmi és hazafias nevelés valamennyi alapszabálya, és ezeknek a szükségessége – mondta el a kancellár.

A konferenciát megnyitó dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere azt a múltat méltatta, amely elválaszthatatlanná tette a város életét a katonaélettől: – A 19. század második fele Nyíregyháza nagy felemelkedésének ideje volt, amikor Szabolcs vármegye székhelye lett a város. A huszárság, a katonaság jelenléte nem csak társadalmi, gazdasági szempontból volt fontos, hanem az értékrendünk szempontjából is, azt gondolom mostanában ez a leghangsúlyosabb. A katonaság, a huszárok, a honvédség a legfontosabb értékeket, a becsületet, a kitartást és az áldozatvállalást képviselték, elengedhetetlen, hogy átadjuk ezeket az utánunk jövő generációknak. A honvédség eszménye, értékrendje nem kophat meg – most is így van ez, és fontos, hogy így is maradjon – fogalmazott a városvezető, majd leszögezte: – Itt, a három határ közelében a katonaság jelenléte a biztonság garanciája is.

Mindezek után Zsiga Tamás László, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára tette le első előadóként a konferencia fontos, már megfogalmazott alapkövét. Azon túl, hogy a honvédelmi miniszter kedvenc mondatát idézve – „A békéhez erő kell!”, rámutatott, hogy mostantól „kicsit másképpen kell tekinteni a jövő felé, másképpen kell értékelni azokat az éveket, amelyek mögöttünk vannak, és látni kell, hogy esetleg milyen évekre szükséges felkészülni – felmutatta azt is, miért érdemes a katonai életpályában gondolkodni.

– Önmagában egy hadsereg, ha nem a társadalomba beágyazva működik, nem fogja elérni célját. Látni kell: a katonaság nem csak az aktív szolgálatról szól, megelőzi egy bevezető szakasz, és lezárja egy másik, amikor valaki már obsitosnak veteránnak minősül – mutatott rá. A részletek megvilágítása érdekében az előkészítő pályára irányítás szakaszában szólt a honvéd-kadétprogramról, az önkéntes katonai és az önkéntes tartalékos szolgálatról, amelyek egyfajta belépőt jelentenek a második szakaszba, az aktív katonai szolgálatba. – Az önkéntes katonai szolgálat már belenyúlik az aktív katonai szolgálatba, és olyan támogatást nyújt a tartalékos haderőnek, amelyek eddig nem voltak – hangsúlyozta. Szólt a három szakasz egyben tartásának egyéb elemeiről, például a Kadét I-II-II. programjáról és a támogató rendszerekről: az ösztöndíjrendszerről, a plusz pontokról a felsőoktatásban, a versenyképes jövedelemről, a folyamatos fejlesztésekről és a bevezetés alatt álló Obsitos és Veterán Programról.

Mivel a konferencia fordított irányban a jelentől és a jövőtől tartott a múlt felé, ezután következtek a visszatekintő előadások. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a MH parancsnokát – a kiadottól eltérően – Apáti Zoltán dandártábornok, parancsnokhelyettes, a Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnokhelyettese, nem mellesleg a megye szülötte helyettesítette, aki a honvédelem ügyéről beszélt 1848-tól napjainkig. Találkozhattunk vitéz Vattay Antal unokájával, aki nagyapja alakját idézte meg, Ilyés Gábor helytörténész pedig Nyíregyháza laktanyáiról – mintegy tizenötöt számlálhattunk a városban – tartott előadást.