Rengeteg pluszpontot ér a nyelvtudás

Ismét emelkednek a nyelvvizsgadíjak az Eduline friss elemzése szerint. Az áremelkedést az infláció és a magas energiaárak is fokozzák. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a portálnak arról számolt be, hogy eddig megközelítőleg 15 százalékos csökkenést tapasztaltak az egyetemista korú nyelvvizsgázók számában. Ugyanakkor nem feltétlenül eredményezhet az áremelkedés csökkenő keresletet, hiszen a jövő évi felvételi időszakban már jóval több pluszpont járhat egy-egy nyelvvizsgáért, köszönhetően a felsőoktatási törvény módosításának és annak, hogy a felsőoktatási intézmények maguk dönthetik el, miért és mennyi pluszpontot adnak.

Emelkednek a díjak

A témáról Tálas Andreát, a Big Ben Nyelviskola vezetőjét is megkérdeztük, aki lapunknak elmondta, a vizsgaközpontok egy része már megemelte a díjakat az infláció miatt, ők viszont az idén még nem változtatnak.

– A jogszabály előírja, mennyi lehet a maximális nyelvvizsgadíj, ezt a plafont nemrégiben 50 ezer forint körüli értékre emelték. Jövőre minden bizonnyal már 50 ezer forint körüli díjak várhatók. Azonban korántsem biztos, hogy az áremelkedés miatt kevesebben szeretnének majd nyelvvizsgát, hiszen 2024-től megváltozik a bizonyítványokért járó pluszpontok rendszere, és az egyetemek, főiskolák több pontot is adhatnak a nyelvtudásért. Míg korábban egy középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokúért pedig 40 pont járt, és maximum 40 pontot kaphattak a felvételizők a nyelvtudásért, addig jövőre már a részvizsgákért is kapható 28 vagy akár 35 pont is. Ez azt jelenti, hogy csak egy szóbeli, vagy írásbeli vizsgáért is jár pont, míg korábban erre nem volt példa. Óriási előny lesz a kiváló nyelvtudás a leendő hallgatóknak, hiszen egyes egyetemek akár 100 ponttal is honorálnak egy felsőfokú vizsgát – hívta fel a figyelmet Tálas Andrea.

Hozzátette: mindezt egyeteme válogatja, de a Nyíregyházi Egyetem pontrendszere is arra ösztönzi a fiatalokat, hogy nyelvet tanuljanak.

Megéri tanulni

– A felsőfokú nyelvvizsgáért 100, míg egy felsőfokú részvizsgáért 60 pontot ad a nyíregyházi intézmény, így már a felvételi sikeressége miatt is érdemes nyelvet tanulni, arról nem is beszélve, hogy napjainkban mennyire fontos a stabil nyelvtudás. Egyes hírekkel ellentétben szó sincs arról, hogy ne kellene nyelvvizsga a felvételihez, vagy a diploma megszerzéséhez. A változás lényege az, hogy megszűnik az állami szabályozás, és a jövőben az intézményekre bízzák, mit várnak el a felvételi, vagy a diploma megszerzésének követelményeként. Az egyetemeknek fontos, hogy az általuk kiadott diploma milyen értéket képvisel, és ez a nyelvtudásban is testet ölt – hangsúlyozta a nyelviskola vezetője, akitől azt is megtudtuk, továbbra is angol a legnépszerűbb nyelv, a német népszerűsége területenként változó. Kiemelte azt is, a legtöbben a fiatalok közül szeretnének nyelvet tanulni, az idősebb, úgynevezett munkavállaló korosztály képviselői céges képzések keretein belül érkeznek a tanfolyamokra.

Régóta érlelődött benne

Ellent mond e statisztikának Ilkó Andrea esete, a kisvárdai hölgy ugyanis az ötödik x után döntött úgy, hogy elsajátít egy idegen nyelvet. Lapunknak elmondta, már régóta érlelődött benne a gondolat, hogy érdemes lenne beiratkozni egy nyelvtanfolyamra, de csak pár hete merült el az angol nyelv rejtelmeiben.

– A külföldi nyaralásokon sokszor éreztem kellemetlenül magam amiatt, hogy nem ismerek egy világnyelvet sem, a döcögős orosztudásom felett pedig már eljárt az idő. Egy ismerősöm egy nagy nyelviskola-hálózatnál dolgozik, és mondta, hogy áremelkedés várható, nem érdemes sokáig várni a tanulással. Nemrég váltottam munkahelyet, az üzleti szférában helyezkedtem el, ott pedig kvázi alapkövetelmény a német vagy az angol nyelvi ismerete – mesélte Ilkó Andrea.
 

MI