Szabjunk gátat az ételpazarlásnak!

Sokat lépett előre a magyar lakosság az élelmiszer-pazarlás csökkentésében, ám még mindig jelentős mennyiség landol a kukában. 
A Nébih friss adatai szerint egy hazai háztartásban fejenként 65 kg élelmiszert dobnak ki évente. Odafigyeléssel e mennyiség fele megmenthető lenne. 
– Felvettük a kapcsolatot a Munch Ételmentők közösségével – tudtuk meg Párkányiné dr. Csurka Edinától. A vármegyei kereskedelmi és iparkamara főtitkára is arra ösztönzi az érintett vállalkozásokat, veszteség helyett bevétel legyen a cél, értékesítsék az el nem adott ételeket. Tegyünk együtt a vállalkozásokkal az ételpazarlás ellen! – mondta a főtitkár. (Érdeklődni: +36-30 9655-615-ös számon vagy a [email protected] címen lehet.)

Ne a kukának termeljük az ételt!

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az ételpazarlás elleni küzdelem egyik zászlóvivője. Munkatársaik a hazai nagyáruházak többségével kapcsolatban állnak, és az üzletekből naponta 25 tonna ételt mentenek meg, amit aztán szétosztanak a rászorulók között. Azonban a nagy piaci szereplők mellett a háztartások pazarlását is csökkenteni kell – erről beszélt lapunknak Nagygyörgy András, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója.

Elképesztően szennyező 

– Egy hatalmas problémáról beszélünk, melynek környezeti hatása is döbbenetes: az ENSZ kutatása alátámasztotta, hogy az üvegházhatású gázok 10 százaléka globálisan a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerekhez köthető. Amikor kidobunk egy ételt, és nem komposztáljuk, csupán a hulladéklerakóban hagyjuk lebomlani, akkor rengeteg metán szabadul fel, ami huszonötször mérgezőbb, mint a szén-dioxid – hívta fel a figyelmet a szakember, aki praktikus tanácsokkal is szolgált, melyekkel tudatosabban és kvázi pazarlásmentesen tölthetjük fel az otthoni éléskamrát. 
– Az élelmiszer-pazarlás megelőzése a tervezéssel kezdődik. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tényező, hogy az elmúlt időszakban nagyon megdrágultak az élelmiszerek, és a kukában landoló ételeket a pénztárcánk is megsínyli. A nulladik lépés az, hogy otthon elkészítjük a bevásárlólistát, megnézzük, minek közeli a lejárati ideje, és miből van otthon kevés. Ha menütervet is készítünk a következő néhány napra, akkor még hatékonyabbak leszünk. Azonban a lista sem ér sokat, ha impulzusszerűen vásárolunk, és megvesszük azokat a termékeket is, amiket éppen megkívánunk. Éppen ezért nem tanácsos éhesen vásárolni menni. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a termékeken kétféle lejárati idő van: az egyik a fogyaszthatósági idő, mely jellemzően a friss­árukon, tejtermékeken van. Ennek lejárata után az élelmiszer elfogyasztása egészségügyi kockázattal jár. A tartós élelmiszereken viszont a „minőségét megőrzi” felirat található, melynek lejáratát követően a termék fogyasztható marad, csupán az állaga, esetleg színe változik meg, de semmilyen kockázatot nem hordoz. Ez azt jelenti, hogy ha a csokoládéból kicsapódik a tejpor, attól még nem kell kidobni, nyugodtan el lehet fogyasztani – tette hozzá Nagygyörgy András. 
 

– Nem mindegy, miben tároljuk és szállítjuk az ételt. A fonott kosár kicsit idejétmúltnak tűnhet, de megakadályozza, hogy a gyümölcsök és zöldségek megnyomódjanak, a héjuk megsérüljön, és így napokkal tovább eltarthatóak. A hűtőszekrényben is érdemes tudatosan pakolni, mivel a berendezésben nem egyforma a hőmérséklet. A gép alsó része a leghidegebb, ezért oda kell elhelyezni a húsokat, halakat, a középső részen tejtermékeket, a felső szekció pedig kiváló az ­ebédmaradékoknak, felvágottaknak – tanácsolta a szakember.

Amit lehet, maga készít 

Kolléganőnk is odafigyel arra, hogy ne pazaroljon, s mint mondta, az élelmiszerek árának óriási emelkedése is sokakat kényszerít arra, hogy jobban odafigyeljen a kiadásokra. 
– Évek óta a vesszőparipám ez a tudatosság, a drágulás csak a tervezést változtatta meg. Amit lehet, magunknak készítünk el: lekvárokat, befőttet, csalamádét, paradicsomlevet, különböző szószokat teszünk el. A kenyeret, pékárut már régóta magunknak sütjük, mindig annyit, amennyi biztosan elfogy. Ami mégis megmarad, azt kiszárítjuk, és zsemlemorzsának lereszeljük. A nagyszüleimtől, szüleimtől is sok fortélyt elleshettem arról, hogyan lehet mindent felhasználni. Még a tojáshéjat vagy kávézaccot sem dobom a szemétbe, mivel összetörve a virágoknak nagyon jó tápanyag – mutatott be pár praktikát Lengyel Nóra, akinek a tudatosságban nagy segítéségére van egy olyan „élelmiszermentő” alkalmazás, amivel a közeli lejáratú termékeket, a megmaradt menüket lehet jóval olcsóbban megvenni. 
 

– A fiam is nagyon várja, mert ez egy kicsit olyan, mint a zsákbamacska. Vannak 500 vagy 1000 forintos csomagok, amiket az applikáción keresztül meg lehet rendelni, és átvételkor derül ki, mi lesz benne. Pékárucsomag, zöldség-gyümölcs, hűtött termékek vagy szárazáru is beszerezhető így, szinte negyed áron. Van olyan kifőzde, ahol például 14 óra után lehet elhozni a megrendelt csomagot, amiben legutóbb egy leves és két főétel volt. Sosem fordult elő még, hogy rossz minőségű lett volna bármi is a csomagban. Vármegyei közösségi csoport is alakult az interneten, ahol megoszthatjuk másokkal, ki mit mentett meg. 

MI, LN