Betelt a pohár, nem engednek az EU-s nyomásnak

A hazai gazdák védelmében saját hatáskörben tiltja meg hazánk az ukrán gabona behozatalát.

Miklós István

Fotó: Pusztai Sándor

Teljesen megtelt a záhonyi határátkelő környéke tiltakozó gazdákkal vasárnap reggel. A levegőben szinte tapintani lehetett a feszültséget, ám azt az összefogást is, amivel a gazdák maguk és a környező országok gazdálkodóinak érdekeit képviselik. Aki ott járt, azt frenetikus hangulat és nemzeti színbe öltöztetett mezőgazdasági járművek kilométerre nyúló sora fogadta, hiszen az ország legtávolibb pontjairól, többek között Veszprémből és Pápáról is jöttek gazdák, hogy felemeljék hangjukat az EU döntése ellen.

Záhonyi gazdatüntetés

Fotók: Pusztai Sándor

Mint ismert, nem hosszabbította meg az Európai Bizottság az Ukrajnából érkező gabonára és olajos magvakra korábban bevezetett korlátozó intézkedéseket. A brüsszeli döntéssel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) sem ért egyet, az importtilalom feloldása ugyanis tovább súlyosbíthatja a gabonapiacon kialakult válságot.

Az érdekképviseletek üdvözlik, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A tervek szerint ugyanis a korábbi négy helyett 24 termékkategóriára vonatkozik majd a tilalom.

A gazdatüntetésen mezőgazdászok százai emelték fel hangjukat a döntés ellen, mely egyrészt ellehetetleníti őket, másrészt súlyos egészségügyi kockázatokat is rejthet az ukrán gabona, ami egyáltalán nem felel meg az EU-s élelmiszer-biztonsági szabályoknak.

Más országok is érzik

A demonstráción a szakma számos képviselője felszólalt, és összefogásra kérte a gazdákat.

Voltak, akik az éjszaka közepén indultak el a Dunántúlról, hogy jelen lehessenek a tüntetésen.

Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke a rendezvényen kiemelte: a kormány döntését erősítik, hiszen elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió a hazai gazdálkodók megélhetését veszélyeztesse.

– Az ukrán gabona behozatala ellen nem léptek fel az EU döntéshozói, ráadásul a műtrágyák és a növényvédő szerek drasztikus drágulása után még a megcsappant bevételektől is elesnek a gazdák. A mostani döntés hátrányát nem csupán mi, magyarok, hanem más országok is érzik, és nem engedhetjük meg azt, hogy az elhibázott döntések miatt bárkinek is meg kelljen válnia a földjétől – hangsúlyozta a vármegyei elnök.

– Betelt a pohár, mi pedig keserűséggel. Az aszály okozta károk után az idén már bizakodóak voltunk. Az időjárással megbékélünk, ám úgy tűnik, ha nincs természeti probléma, akkor dilettáns politikusok generálják a rosszat – ezt már Győrffy Balázs, a NAK elnöke mondta el a jelenlévőknek. Kiemelte: az input anyagok árának drasztikus emelkedése sem magától történt.

– Ez nem egy piaci folyamat volt, a buta döntések vezettek idáig, ahogy ahhoz is, hogy beengedjék az ukrán mezőgazdaság ellenőrizetlen terményeit, „nehogy éhen halljanak Afrikában.” Mára világossá vált, hogy mindez csak ürügy volt, ráadásul ezeket a terményeket olyan gigagazdaságok állítják elő Ukrajnában, melyek javarészt nem is ott vannak bejegyezve. Visszaéltek a jó szándékkal, sokan segíteni akartak az országon, ma pedig itt állunk a jó minőségű és szinte eladhatatlan gabonánkkal. Tele vannak a magtárak gabonával, miközben a nyakunkon van a kukorica – így nem lehet aratni – hívta fel a figyelmet az elnök.

Súlyos kockázatot rejt

Azt már régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy az ukrán termények súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthetnek, és hogy pontosan miért, arról Petőházi Tamástól, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökétől kaptunk információkat.

Mint mondta, válságban van a hazai gabonaágazat.

– Az ukrán termények nem felelnek meg az EU-s élelmiszer-biztonsági követelményeknek. Olyan vegyszereket alkalmaznak, amiket hazánkban évtizedekkel ezelőtt betiltottak, ezekre az itteni fiatalok már nem emlékeznek, olyan régóta tiltólistán vannak. A családjainkat és az unió lakosságát is védjük azzal, ha gátat szabunk az ukrán gabona beáramlásának. Az embereknek joguk van tudni, mi áll az olcsóság mögött. Kötelességünk tájékoztatni az embereket erről a plusz veszélyforrásról – húzta alá a GOSZ elnöke, aki szerint a háború utáni időkre is gondolni kell, és olyan szabályrendszert kidolgozni, mely pontosan meghatározza, hogyan érkezhetnek be áruk a EU területén kívülről.

A tüntetésen jelen volt Jakab István, a MAGOSZ elnöke is, aki születésnapján is rendkívül fontosnak érezte, hogy szóljon a hazai gazdákhoz. Mint mondta, nem hitte volna, hogy napjainkban is a hazánkért kell tárgyalniuk, méghozzá nem egy kormánnyal, hanem az uniós döntéshozókkal szemben.

„Utaztatják” az árut

– Három évtizede tisztességesen és szakmai alapon tárgyalunk, ezt várnánk el a EU-tól is, ám eddig csak légből kapott ötleteket kaptunk. Több ország képviselőjével is tárgyaltam már, most mind csodálkoznak, várják a csodát. Nem a csodára kell várni, hiszen azt várják el tőlünk, hogy egy 42 millió hektáros termőterülettel versenyezzünk, ami ráadásul külföldi nagytőkések kezében van – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke. Ő is kitért az élelmiszer-biztonsági kockázatra, hiszen a MAGOSZ szakemberei 20, az EU-ban tiltott hatóanyagot azonosítottak az ukrán gabonában.

– Nekünk előírják, hogyan gazdálkodjunk, miközben ők korlátozás nélkül műtrágyázhatnak, és ki tudja, mivel permetezhetnek. A határokat már lezárták az ukrán gabona előtt, ám a tranzitot nem tilthatja meg Magyarország. Nyitott szemmel kell járnunk, mivel a tudomásunkra jutott, hogy „utaztatják” az árut: belép hazánkba az ukrán kamion, majd egy másik országba megy, ahonnan uniós áruként visszaküldik a silány terményt a magyar piacra.