„Száműzetésben” is szellemi műhelyt épített

Molnár Mátyásra, a Vay Ádám Muzeális Gyűjteményre emlékeztek a közelmúltban Vaján. Az alapító születésének századik évfordulóján rendezett ünnepségen felidézték Molnár Mátyás munkásságának legfontosabb mérföldköveit, hiszen a pedagógus és népművelő rengeteget tett a térség és vármegyénk kulturális életének fellendítéséért.
Lapunknak Molnár Sándor, a vajai múzeum alapítójának fia, az intézmény jelenlegi igazgatója mesélt a nem mindennapi életpályáról.

Többre volt hivatott

– A családunk 1957 tavaszán került a településre Túristvándiból. A szüleim fiatal tanítók voltak, és 1956-ban megalakították a helyi forradalmi tanácsot, amire válaszul az akkori hatalom Vajára „száműzte” őket. Már Túristvándiban is gyűjtöttek, kutattak és publikáltak Móricz-emlékeket, Petőfi-hagyományokat, és azokban az időkben néprajzi témájú cikkek születettek. A vajai kastély az ’50-es évek végén óvodának, borbélyműhelynek és konyhának adott otthont, és a szüleim úgy vélték, ez az impozáns épület többre hivatott. Sikerült elérniük, hogy 1960 és 1962 között restaurálják a kastélyt, majd két év múlva már múzeumként nyithatta meg kapuit az épület – mesélt a kezdetekről Molnár Sándor, akitől azt is megtudtuk, édesapja a múzeumalapítás mellett egyéb nagy tetteket is véghez vitt, ezzel is kiérdemelve az utódok tiszteletét.

Vidéki bázissá vált Vaja

– Az utódoknak méltón kell emlékezni Molnár Mátyás munkásságára, hiszen bár kényszerből érkezett Vajára, mégis valami maradandót alkotott ebben a nehéz helyzetben. Az ő nevéhez köthető a Rákóczi-kori tudományos konferenciák elindítása is, amivel Vaját a Rákóczi-tanácskozások vidéki bázisává tette. Ezzel egy időben indult el az országban egyedülálló szoborpark kialakítása is: 1969-ben Vay Ádámnak és II. Rákóczi Ferencnek állítottak szobrot. Ezt követően számos jeles, a Rákóczi-korszakhoz kapcsolódó történelmi személy kapott helyet a parkban. Különleges a kastély déli szárnyában nyílt alkotóotthon is, mely 1965-ben nyitotta meg kapuit.

Végh Antal, Nagy Gáspár, Mezei Katalin és még sokan mások voltak a létesítmény vendégei, de még hosszan lehetne sorolni a neveket. Volt, aki néhány hetet, míg mások hónapokat dolgoztak ebben a csodálatos, inspiráló és csendes környezetben – ismertette édesapja munkásságát a múzeumigazgató.
Molnár Sándor arra is kitért, a kortárs képzőművészet felkarolása is fontos eleme édesapja életművének, hiszen megkerülhetetlen szerepe volt a kortárs képzőművészeti gyűjtemény megalapozásában.

Felkarolta a kortárs művészeket

– Ez a munka azóta is töretlen, a Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény és Vaja városa is nagy támogatója a kortárs művészeknek, számos alkotó munkája tekinthető meg az intézményünk gyűjteményében. A múlt kutatása és értékeinek megőrzése mellett a jelen és a jövő művészetének támogatása is fontos volt Molnár Mátyásnak, és ez az értékrend, munkájának szellemisége azóta is átjárja a múzeumot – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Az alapító igazgató születésének centenáriumi ünnepségén jelen volt Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke és Kovács Sándor ország­gyűlési képviselő is. A helyi református templomban Vitályos Eszter elmondta, a múzeumra gondolva nem szabad kizárólag az épületre és intézményre gondolni.

– Molnár Mátyásnak és feleségének műve ennél sokkal fontosabb, a múzeummal ők valójában közösséget építettek. Kortárs írókat, költőket, festőket hívott Vajára, alkotótáborokat szervezett, találkozási lehetőséget, szellemi műhelyt alakított ki, a kor kultúrpolitikája ellenére az elhallgattatott költők és írók részére megjelenést is biztosított – méltatta Molnár Mátyást az államtitkár.
A templomi emlékezés előtt a résztvevők a helyi temetőben elhelyezték a tisztelet virágait az alapító igazgató sír­emlékén, később pedig Kincsek képzőművészeti gyűjteményünkből címmel nyílt kiállítás a vajai kastélyban.