Szeptemberi átlaghőmérséklet októberben

Október harmadik hetében még mindig szeptemberi hőmérsékletek voltak jellemzőek, sőt, a hét második felében többfelé nyári napokban volt részünk 25 fok feletti csúcshőmérséklettel – tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.

Dinamikus felmelegedés

A szakember szerint az elmúlt hét első felének időjárását még a korábban áthaladt erős ciklon hátoldali áramlásában érkezett hideg levegő alakította. A hét derekától egy újabb légörvény hatása érvényesült, ez azonban nem haladt át felettünk, hanem mindvégig a nyugat-európai térség felett maradt, így ennek előoldalán délire fordult a szél, s dinamikus felmelegedés vehette kezdetét.

Dr. Rácz Csaba hozzátette, addig a hőmérséklet megfelelt az ilyenkor megszokottnak, kora délutánra 12-17 fokig melegedett a levegő, hajnalonként pedig sokfelé fagyott. Vármegyénkben általában két-három olyan reggel akadt, amikor fagypont alá csökkent a hőmérséklet, a leghidegebbet a vármegye középső, észak-déli irányú sávjában mérték mínusz 1 - mínusz 4 fokkal. Ettől keletebbre és nyugatabbra 0 – mínusz 2 Celsius foknál csak elvétve lehetett hidegebb, s ezeken a tájakon akad még mindig olyan mikrokörzet, ahol az idei ősz folyamán eddig egyszer sem süllyedt fagypont alá a hőmérő higanyszála.

– A legtöbb helyen az első faggyal már hetekkel ezelőtt véget ért a hőigényes kultúr- és vadon termő növények vegetációs időszaka, az azóta halmozódó, az évszakhoz képest tetemes hőösszeget ezek a fajok már nem tudták hasznosítani. Kivételt képeztek a kiskertek gondosan védett zöldség, gyümölcs és dísznövény állományai, melyek továbbra is profitálhattak a hét második felének késő nyáriasan magas, 20-26 fokos hőmérsékleteiből és a sok napsütésből. Az 1991-2020-as középértékhez viszonyítva már 100-140 foknap az idei esztendő előnye az effektív hőösszeg tekintetében, 10 Celsius fokos bázishőmérsékletre számítva – fogalmazott a szakember.

Érkezett csapadék is

Habár az időszakban a nappalok hossza már csupán 10-11 óra közötti volt, még előfordult napi 6-9 órás napfényes óraszám, miközben többfelé egy-két nyári nap is bekerült a klímanaplókba 25 fok feletti csúcshőmérséklettel. Az éjszakák szintén jelentősen megenyhültek a hét második felére, a fagyveszély átmenetileg elmúlt, a minimumok mindenütt 10-15 fok közé, illetve fölé emelkedtek. A nyári hónapokban sem túl gyakori, a szaknyelvben „trópusi éjszakáknak” nevezett 20 foknál melegebb éjjelekből is előfordult egy, mégpedig szombatra virradóra: ekkor az élénk délies légmozgás, valamint a felhőzet és a felettünk lévő szubtrópusi légtömeg hatására nem egy helyen egész éjszaka, de még hajnalban sem csökkent 21-22 Celsius fok alá a hőmérséklet – szolgált meglepő számadatokkal dr. Rácz Csaba.

A gyors ütemű felmelegedés ezúttal csapadékkal járt, kivált a vármegye keleti felében, ahol 10-12 milliméteres összegeket is mérhettünk. A nyugatabbi tájakon általában 5 és 10 milliméter közé esett a heti szumma, csak egészen nyugaton alakult ez alatt az időszakban hullott csapadék mennyisége. A kis-közepes csapadékösszegek ellenére egyedül a legdélebbi tájak homokvidékein csökkent a talaj művelt rétegének nedvességtartalma a hasznosítható vízkészlet fele-harmada közelébe. A gyakoribb csapadék mellett a hőmérséklet fokozatos csökkenésére számítunk, de a legújabb számítások szerint akár november elején is kitarthat az átlagosnál enyhébb idő – zárta elemzését a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.

Kép: A kiskertek még profitálhattak is a 20-26 fokos nappali hőmérsékletből és a sok napsütésből Illusztráció: MW-Archív