Szatmár is nagyon gazdag géniuszokban

Közismerten gazdag hazánk szellemi értékekben, kreativitásban, zsenialitásban. Az utókor számára követendő példát mutatnak a magyar tehetségek, a lángelmék, a tudósok, a hősök, a hazafiak, akiknek a munkásságát a múzeumok is őrzik. A Nemzeti Kulturális Alap éppen azért indította útjára a Magyar Géniusz Programot, hogy a gazdag magyar örökséget hitelesen mutathassák be a vidéken működő muzeális intézmények. Ebben a programban érintett a mátészalkai Szatmári Múzeum is. A közgyűjtemény vezetőjével, dr. Cservenyák Lászlóval beszélgettünk erről a projektről. 

Két részből állt a program 

– A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége és a Nemzeti Kulturális Alap még 2021-ben hirdette meg a Magyar Géniusz Programot, amelynek az volt a célja, hogy a vidéki múzeumok is mutassák meg értékeiket. Ez a program két részből állt. Egyrészt vonatkozott az állandó és az időszaki kiállítások megújítására, újjáépítésére, hiszen a múzeumi szféra eléggé alulfinanszírozott volt. 

Vándorkiállítás az országban 

– A program másik része arra épült, hogy a magyar műtárgy­állomány nyolcvan százaléka a vidéki múzeumokban található. Minden múzeumnak van egy-egy olyan unikális darabja, ami jellemző a múzeumra, amire a legbüszkébb az intézmény. Ez adta az ötletet, hogy hozzunk létre egy vándorkiállítást, ami végigmegy az országon, s azok a múzeumok, amelyek hajlandóságot mutattak erre, a múzeum jellegétől függően egy-két tárgyat, festményt, irodalmi, természeti, néprajzi értéket felajánlottak a vándorkiállítás számára, vagyis kölcsönadták három évre. 
– A felajánlott tárgyakból egy gyönyörű vándorkiállítást sikerült létrehozni, ami már körbe is járta az országot, utolsó állomásként Szekszárdon tekinthették meg az érdeklődők a tárlatot. A fantasztikus anyagnak köszönhetően a vidék meg tudta mutatni azokat az értékeit, amik csak a vidéki múzeumokban tekinthetőek meg, így viszont ezek a nem mindennapi kincsek a nagyközönség számára is láthatóvá váltak. Ebben a programban lehetett pályázni tudományos tevékenységekre, valamint könyvek kiadására is. A Szatmári Múzeum tematikus túrákra és előadásokra pályázott. A programot ugyanis éppen akkor hirdették meg, amikor Mátészalkán a Szatmári Múzeumban és a Tony Curtis Múzeumban már minden elkészült, valójában új kiállításra ekkor már nem tudtunk pályázni. Éppen készen lettünk azzal a turisztikai programmal, amelynek keretében meg tudtuk nyitni a Tony Curtis Kávéházat benne a villamosítási történeti kiállítással, a Tony Curtis-emlékszobával és -emlékkiállítással, valamint egy babakiállítással. A Szatmári Múzeum tárlatai is éppen az előző évben újultak meg a Kubinyi Ágoston Program keretében – magyarázta a Szatmári Múzeum igazgatója. 

Tematikus túrák a térségben 

– Felvetődhet a kérdés, hogyan tudtunk akkor kapcsolódni a Magyar Géniusz Programhoz. Mi az egész Szatmárra és Bereg térségére, valamint a Felső-Tisza vidékére minden szempontból géniuszként tekintünk, hiszen természeti, történelmi, irodalmi, gasztrokulturális, szakrális értékekben nagyon gazdagok vagyunk. 

– Nagyon sokrétű volt tehát ez a program a tematikus túrákkal – folytatta dr. Cservenyák László. 
– Egy kis konferencia keretében a közelmúltban bemutattuk az érdeklődőknek a tematikus túrákat előadásokkal és videókkal. Szatmár és Bereg természeti értékeit Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park tájegységvezetője ismertette. Fantasztikus a táj élővilága, az őslápok világa, vagy ahol a központjuk van, Cégénydányádon a Kende-kastély angolparkja. Ez a vidék olyan faunakincset őrzött meg, ami példaértékű. 
– Hallhattunk a konferencián az irodalmi értékekről is. Petőfi, Ady, Kölcsey, Szabó Lőrinc és még hosszan sorolhatnám mindazon írók és költők nevét, akik ehhez a tájhoz kötődnek. Kölcseyvel kapcsolatban a legfontosabb számunkra, hogy kétszáz évvel ezelőtt született meg a Himnusz. Petőfi is gyakran járt a mi vidékünkön, A falu végén kurta kocsma című verse Tunyogmatolcson született. Móricz Zsigmond is az egyik legjelentősebb magyar író, s ő is szorosan kötődik Szatmárhoz. Fontos ezeknek az értékeknek a megismertetése. A kora középkori templomok útjáról Hollósi Brigitta beszélt, hiszen rengeteg középkori templomunk van. Az ország más területén ezek a templomok elpusztultak, hiszen a tatár és a török megsemmisítette, de Szatmárban és Beregben megmaradtak. Mind-mind gyönyörű, Európa Nostra díjas templomok. Ezek a piciny kis középkori templomok igazi ékszerek ezeken a vidékeken. S még sorolhatnám azokat a kúriákat és kastélyokat, amelyek a Kende, a Kölcsey, a Forgách, a Vay, a Kállay családok nevéhez kötődnek. Ezeknek egy része gyönyörű szépen felújított állapotban van, de még vannak olyanok is, amelyek felújításra várnak. 
Ezt a sok szép értéket jó lenne bemutatni hazánknak és a nagyvilágnak is. Van lehetőség mindennek a népszerűsítésére? – kérdeztük a szakembert. 
– Természetesen az a célunk, hogy népszerűsítsük, hogy bemutassuk értékeinket. Alakult egy egyesület ebben az évben „Minden, ami Szatmár-Bereg” néven. A szervezet összefogja a termelőket, a kistermelőket, a háztáji termelőket, a kézműveseket, akiknek a termékeit Mátészalkán a Minden, ami Szatmár-Bereg boltban meg lehet vásárolni. Jó látni, ha van egy kulcsember, ha van egy géniusz, aki összefogja ezt a vidéket és az értékeit. 
– A vándorkiállításban Mátészalka is szerepel. Mivel mi elsősorban a fény városa vagyunk, egy Edison-izzóval szimbolizáljuk a villamosítást, hiszen a mai Magyarország területén először Mátészalkán gyulladt ki az elektromos világítás. Azt a lakóházat is felújítottuk, ahol mindez történt. Európa legnagyobb kocsi- és szekérgyűjteménye található nálunk. Mivel hintót, kocsit a szállítási nehézségek miatt nem tudtunk kölcsönadni, kocsimaketteket ajánlottunk fel. 

Támogatás a határon túlra 

Vajon ez a vándorkiállítás eljutott Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe is? – hangzott el egy újabb kérdés. 
– A mi vármegyénkbe nem jutott el, a legközelebb hozzánk Debrecenben lehetett megtekinteni. Volt Kecskeméten, Gyulán, Szombathelyen, Székesfehérváron, Pécsen, az utolsó állomásként pedig Szekszárdon. A vándorkiállítást a vármegyei hatókörű városi múzeumok fogadták, de mivel Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban megkezdődött a felújítás, nem tudta fogadni a tárlatot. 
Van-e arról hír, hogy folytatódik majd a Magyar Géniusz Program? 
– Egyelőre erről még nem hallottam, de nagy lökést jelentett a múzeumok számára a program, hiszen sok intézmény tudott megújulni úgy az országhatáron belül, mint kívül, hiszen a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége bevonta a Kárpát-medence magyar múzeumait is. Erdély, Délvidék, a Felvidék magyar vonatkozású múzeumai is csatlakoztak a szövetséghez, s nekik is jelentős támogatást tudtunk nyújtani a megújuláshoz – tette hozzá dr. Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke, aki volt már elnök is, ugyanis rotációban váltják egymást a civil szervezet tisztségviselői.