Az életre, a túlélésre ad esélyt a részvétel a szűrővizsgálaton

A gyöngy a méhnyakrák-megelőzés egyetemes szimbóluma, kifejezi a szeretetet, támogatást, kitartást, odafigyelést és olyan finom lelkiséget, ami táplálja a betegségben szenvedőket, hogy a nehéz napokon is túllendülhessenek – mutatott a nyíregyházi Mályvavirág Pont termében szorgosan gyöngyöt fűző vármegyei nyugdíjasokra Kiss Hedvig. A pont vezetője, az Élet Forrása Egyesület vezetője hangsúlyozta, nemcsak a Európai Méhnyakrák Megelőzési Héten fordítanak nagy figyelmet a prevencióra, felvilágosításra, hanem a nőkért érzett elhivatottságuk és felelős­ségérzetük miatt minden alkalmat megragadnak arra, hogy elmondják: a méhnyakrák megelőzhető, ebbe egyetlen nőnek sem kell belehalnia. 
– Egészségfejlesztési szakemberként, tanárként pontosan látom, a prevenció, az egészségtudatosság erősítésével a túlélők tábora lehet egyre nagyobb, ebben pedig mindenkinek felelőssége van. Kötetlen beszélgetésen keressük a választ arra, hogy a nőket hogyan motiválhatjuk a méhnyakrákszűrésen részvételre – tette hozzá. 

Hiteles szervezet 

– Alapítványunk az idén azon dolgozik, hogy kiderüljön, mi az, ami visszatartja a nőket attól, hogy rendszeresen részt vegyenek méhnyakszűrésen – mondta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke, aki túlélőként 11 évvel ezelőtt hozta létre az alapítványt. 
– Itthon minden évben 1000-nél is több méhnyakrákot diagnosztizálnak, és több száz nő veszti életét egy olyan daganatos betegség miatt, amelyet HPV okoz, és ami megelőzhető – hangsúlyozta az elnök, aki mosolyogva figyelte az idősebb generáció lelkes gyöngyfűzését. 
Az elkészült karkötőket kórházak nőgyógyászati osztályán kezelt betegek kapják támogatásként, a remény jeleként. 
– A méhnyakszűrés csak pár percig tart, de életet menthet! Ezt minden fórumon újra és újra el kell mondanunk, mert csak így érhetjük el, hogy a daganatos állapotig minél kevesebb nő jusson el – említette az alapítvány fő céljáról Icó, aki büszke arra, hogy mára a munkájukat az egészségügyi szakma is elismeri, konferenciák állandó résztvevői, előadásokat tartanak, kiállítást rendeznek. 
Sorstársközösségükben pedig mindig számíthatnak egymásra. Hitelességüket az adja, hogy nem akarnak másról beszélni, mint a megélt valóságról, a kihívásokról, kételyekről, reményről, a megelőzés nyújtotta túlélési esélyről.