2024.01.04. 17:29
Hálás édesapja megmentőinek – egy várva várt karácsonyi találkozás
Ha a legsötétebb órákban csak egyvalaki jót cselekszik, az változást hoz a világba – ezt mutatja az alábbi történet.
Fotó: Gazdag Mihály
Edward Baral nem mindennapi történetét 2015-ben osztottuk meg olvasóinkkal: az ausztrál férfi lapunk segítségével találta meg annak a nyíregyházi származású hölgynek a rokonait, aki a holokauszt idején megmentette az édesapja és több családtagja életét. A szívszorító történet most tovább íródott: karácsonykor találkozhatott azoknak a leszármazottaival, akiknek a hősiessége nélkül ő meg sem született volna.
Tizenegyen két szobában
– Valamikor a 2000-es évek elején ültem le beszélgetni édesapámmal arról, hogyan élték túl a háború borzalmait. Ekkor mesélt először Nemes Ilonáról, aki Budapesten az utcáról fogadta be őt a testvéreivel és három unokatestvérével együtt, kockáztatva ezzel a saját biztonságát. A Nyíregyházáról származó hölgy először a lakásán bujtatta őket, majd amikor a főváros egyre veszélyesebbé vált, a szülővárosába küldte őket a szüleihez. Mindannyian ott maradtak a háború végéig a házukban, ahol tizenegyen éltek két kicsi szobában – mesélte.
Egy névrokon segített
– Amikor az édesapám ezt elmondta, eldöntöttem, hogy felkutatom a hölgy családját. Szerettem volna megköszönni, amit tett és elmondani: nagyon hálásak vagyunk Ilonának. Sosem felejtjük el a bátorságát és önzetlen segítségét, hiszen nélküle én meg sem születhettem volna – folytatta a holokauszttúlélő fia.
Edward egy, a nagynénjénél talált levél alapján kezdte a keresést: ezt Ilona még 1968-ban küldte, viszont mivel az évek során megrongálódott a papír, nem látszott rajta a feladó teljes címe. Edward számos módon megpróbálta kideríteni, honnan is érkezhetett a levél, ám mindig zsákutcába futott. Azt viszont sikerült kiderítenie, hogy Ilona lánykori neve Vaskó volt, így ezen a vonalon folytatta a nyomozást.
A közösségi médiában a Régi Nyíregyháza nevű honlapon rátalált egy hölgyre, akit szintén Vaskó Ilonának hívnak, s bár nem áll rokonságban a család megmentőjével, felajánlotta a segítségét. 2015-ben megjelentetett a lapunkban egy cikket, aminek köszönhetően végre teljesült Edward álma: megtalálták Nemes Ilona unokáját, Annát, aki e-mailben vette fel vele a kapcsolatot.
– Kaptam tőle egy fényképet, aminek a láttán elsírtam magam: a fotón édesapám és családja szerepelt Ilonával – osztotta meg velünk élményeit az ausztrál férfi, és hozzátette: az édesapja és a nagybátyja, akit szintén a nyíregyházi hölgy bujtatott, sajnos mindezt már nem élhették meg, a nagynénje viszont igen, és még abban az évben találkozhatott Vaskó Ilona leszármazottaival. Edward Baral és gyerekei 2020-ban szerették volna meglátogatni a megmentőjük rokonait, ám a pandémia miatt ez elmaradt, s végül tavaly év végén érkeztek hazánkba.
Fotó: Gazdag Mihály
Otthon érezték magukat
December 26-án, karácsonykor Nyíregyházán voltak – azért tervezték éppen erre a napra a látogatást, hogy részt vehessenek a Magyarok Nagyasszonya-társzékesegyház karácsonyi miséjén, s adományt adhassanak át az egyházközségnek. Mint Edward elmondta, ugyan semmit sem értettek a magyar nyelvű prédikációból, de felemelő érzés volt átérezni, milyen is lehetett egy olyan istentisztelet, amin az apja minden vasárnap részt vett.
– Annát és Ilona dédunokáját, Katalint meglátni olyan volt, mintha egy régi álmom vált volna valóra, szavakkal leírhatatlan érzés volt – mondta lapunknak a férfi, és hozzátette: nagyon boldogok, hogy generációkkal később is megmaradhat ez a kötelék, s az biztos, hogy tartják majd egymással a kapcsolatot.
– Nagyszerű emberek, akiket azonnal megszerettem, azért pedig különösen hálás vagyok, hogy ezt az élményt megoszthattam a gyerekeimmel is – folytatta, és elárulta: számára Nyíregyháza mindig is egy misztikus hely volt.
Büszke a származására
– Azt tudtam, hogy apám és a családja ebben a városban lelt menedékre, de ezelőtt elképzeléseim sem voltak arról, milyen ez a város valójában. Láthattam a házat, ahol a rokonaim annak idején elbújhattak, s a templomot is, ahova istentiszteletre jártak – megható pillanatok voltak ezek. Csordás Gábor, a Magyarok Nagyasszonya-társ- székesegyház plébánosa a 26-i karácsonyi mise után nagyon kedvesen fogadott bennünket, válaszolt a kérdéseinkre, majd ellátogattunk Ilona rokonaihoz. Hihetetlen érzelmekkel teli volt az az idő, amit velük tölthettünk, vendégszeretetüknek és kedvességüknek hála pedig otthon érezhettük magunkat a városban, ami ezután mindig különleges helyet foglal majd el a szívemben – fogalmazott Edward, és elmondta: az édesapján nagyon mély sebeket ejtett a holokauszt, és hiába próbálta ettől megóvni a családját, valamilyen formában még a leszármazottakban is nyomot hagyott.
– Sokan haltak meg és szenvedtek azért, mert zsidónak születtek. Én úgy őrzöm meg az emléküket, hogy mindig büszke leszek a származásomra, s a gyerekeimet is erre tanítom, valamint arra, hogy segítsenek másoknak. Ez egy olyan követendő példa, amit Ilonától kaphattunk: ha a legsötétebb órákban csak egyvalaki jót cselekszik, az változást hozhat a világba – tette hozzá.
