Karácsonyi rege a szeretet lángjaival

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis város, amit úgy hívtak, hogy Nyírtelek. Egy kedves helybéli lakos álmodott egy csodát, hogy gyúljon fel minél több szeretetláng, hisz a világban van elég sok nyomorúság: fegyverropogás, természeti katasztrófák és acsarkodás. 
A csodát álmodó nem maradt magára, hisz több helybéli lakos is csatlakozott a felhívásra. Így kezdődött hát, a kis Vadászok sétája. 
– Eső ide, eső oda, gyere fiam, menjünk csodára vadászni. Ugye milyen szépen kidíszítették az ablakot? – szólt az anyuka kisfiához. 
– De miért? – válaszolta az. 
– Hogy kedveskedjenek nekünk. 
– De miért? 
– Mert ugyanannyiba kerül jónak és kedvesnek lenni, mint gonosznak és szívtelennek. Érted? Gyere hát, gyorsan dobjuk be az üzenetet és mondjuk el az imát. „Adj Urunk egészséget a ház lakóinak, békességet és áldást. Ámen.” 

Csak úgy kedvességből 

1, 2, 3 és sorra gyúlnak fel a fények, míg a kicsiny szívekben melegség ébred. Egy nap, mikor az anyuka ment az óvodába, fia csillogó szemmel rohant feléje, s úgy kiabálta „anya nézd, ezt a hetesnek rajzoltam” – erősítette meg az anyuka. S mint szülő nagyon boldog volt, mert bár azt nem kérte fiától, de ő megértette, hogy adni jó. Csak úgy. Kedvességből. Szeretetből, mert „a szeretet soha el nem fogy.” 
– Látod, fiam, nem is ismerjük őket és kedveskednek nekünk egy üzenettel, egy szép ablakkal, egy kis cukorral, egy kis meleg itallal. Sürögtek-forogtak, hogy örömet csaljanak szívünkbe. Látod, hogy integet a kislány az ablakból? Megköszöni, hogy eljöttünk. 
Hosszú volt ám az út, de a „Kastély Kert Óvodában” felragyogó betlehemi csillag vezetett. S hogy legyen erő továbbmenni, finom hurkával-kolbásszal szereztek örömet. Az út végén összegyűlt a kis Vadász sereg, s közös énekkel mondtak köszönetet. 
Nyírteleken fény gyúlt fel itt is, ott is, amott is, s jó volt ezt a csodát átélni. Ez csak megerősített: Szenteste jusson eszünkbe, hogy vár még bennünket valaki. Kerekedjünk fel hát lélekben, s keressük meg a betlehemi kisdedet. 
E sorokkal kívánok nemcsak az élő adventi naptár valamennyi résztvevőinek, hanem városunk minden egyes lakójának áldott karácsonyi ünnepek után nagyon boldog új évet! Kívánom, hogy az akkor meggyújtott gyertya fénye soha ne halványuljon el. Világosítsa meg utunkat, borítsa fénybe lelkünket! 
- Aranyosiné Ács Anita -