Csak forog, forog a kerék...

Kettős jubileumot ünnepel az idén a nyíregyházi Rotary Club: létrejöttének 90. és újraalakulásának huszadik évfordulóját. Ez alkalmat ad arra, hogy dr. Pénzes Mariannával, a helyi szervezet oszlopos tagjával beszélgetve felidézzük a kezdeteket s azt, hogyan alakította a történelem a világszervezet sorsát hazánkban és a városban. 

– A Rotary története egészen 1905-ig nyúlik vissza, amikor is egy Paul Harris nevű chicagói ügyvéd azt tapasztalta, hogy dzsungeltörvények uralkodnak a vállalkozásokban, nagyon sokan magányosak körülötte, nem igazán támogatóak az emberi kapcsolatok, és „hiánycikk” lett a szolidaritás. Amerikáról beszélünk persze, de nem gondolom, hogy ez egyedülálló volt a világon abban az időben. Harris elgondolkodott azon, miként lehetne jobbá tenni a világot, és úgy döntött, hogy barátaival létrehoznak egy asztaltársaságot 1905. február 23-án. Volt közöttük szabó, szénkereskedő, bányamérnök és gazdag vállalkozó. Minden héten máshol találkoztak – ezért lett egy, a körforgást jelképező kerék a Rotary szimbóluma –, és arról beszéltek, mit tehetnének a helyi közösségért a rendelkezésükre álló forrásokat felhasználva – magyarázta a nyíregyházi klub soron következő elnöke.

Hazánkban betiltották 

Hamar egyértelművé vált, hogy nagyon sokan tudnak azonosulni a társaság elképzeléseivel és céljaival, így gyorsan elterjedt a híre, egymás után alakultak a klubok, és mára már a világ minden táján jelen van a Rotary. 

– Magyarországon, Budapesten 1925-ben jött létre az első, s néhány évvel később megjelentek a helyi szervezetek, köztük a nyíregyházi is 1934. január 14-én. Az alapítók nagy része közszereplő volt, vagy közfeladatot látott el – polgármester, főjegyző, jegyző. Az akkori tagsági díj egy tanári fizetésnek megfelelő összeg volt, tehát a kiváltságos emberek szervezete volt. Tagjai – mivel ők alakították a település életét – fontosnak tartották a város igényeit, s hogy ezekre reagáljanak. Ahogy az első, chicagói társaság, a jó ügyek szolgálatát, a szükséget szenvedők támogatását tűzték a zászlajukra. 
Az elsősorban Németországból 1937–38-ban indult támadás megakasztotta a Rotary kerekét. 

– Elterjedt, hogy ez a szabadkőművesek fedőszervezete, ami átszivárgott Magyarországra is. Egyre többen léptek ki, mert féltek maradni, és 1938-ban a nyíregyházi Rotary Club megszűnt. A zürichi központ 1942-ben megszüntette a kapcsolatunkat a nemzetközi szervezettel, 1944-ben pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy hazánkban betiltották a Rotary klubokat – idézte fel dr. Pénzes Marianna.

A közösségért dolgoznak 

Csak a rendszerváltás környékén, 1989-ben alakultak újra, ekkor ugyanis egyre többen látták úgy, hogy érdemes megint elkezdeni. 
– A nyíregyházi klub jóval később, 2004-ben született újjá. Harmincan voltunk az alapítók között – közszereplők, politikusok helyett olyanok, akik a helyi közösségben és a szakmájukban elismertek, orvosok, jogászok, vezető beosztásúak, és már az sem volt feltétel, hogy jómódúnak kell lenniük a tagoknak. Legyen a klub bárhol a világon, a Rotary igyekszik távol tartani magát a politikától, és az elődökhöz hasonlóan kizárólag a közösségért dolgozni.