A sétányon életre kel a múlt

A Báthory-menyegző alakjai „visszatértek” eredeti helyükre, s újabb történelmi személyiségek is érkeztek.

Száraz Anita

Annak, aki végigmegy a sétányon, időutazásban lehet része

Forrás: nyirbator.hu

A nyírbátoriak egyik kedvenc találkozóhelye a minorita és a református templom között húzódó Várostörténeti sétány, ahol a városba látogató turisták is szívesen elidőznek. Annak, aki végigmegy a sétányon, időutazásban lehet része: itt életre kel a múlt, megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét, mindezt életnagyságú domborművek és szobrok segítségével. A város népszerű közösségi terére, mely a nyári időszakban számos kulturális és művészeti programmal várja az itt élőket és az idelátogatókat, nemrégiben „visszatértek” a Báthory- menyegző alakjai, a napokban pedig újabb alkotások is érkeztek.

Újramintázta a szobrokat

A sétány szobrait Megyeri János készítette, így annak stílusa egységes és különleges: tökéletesen tükrözi a szobrászművész egyedi látásmódját, és árulkodik történelemszeretetéről is. Megyeri János szoborcsoportjaival és portréival az ország számos pontján találkozhatunk: sokan ismerik a balatonszárszói Csukás István-emlékművét, a Hofi Gézáról alkotott domborművét vagy a Pancho Arénában található Puskás Ferenc mellszobrot, Nyírbátorban pedig nemcsak a sétány alakjai vagy a sárkánnyal küzdő Gutkeled Vid dicséri a keze munkáját: a panoptikum hírességeit is ő alkotta meg.

– A Báthory-menyegző szobrait közel 15 évvel ezelőtt készítettem, és mivel akkor anyagi szempontból kényszerhelyzetben voltunk, kevésbé időtálló anyagokat tudtunk használni. Az időjárás viszontagságainak kitett alkotásokat megviselte a hó, a fagy, a különböző mechanikai hatások, így felújításra szorultak. A munka egy évvel ezelőtt kezdődött a lebontással, az újratervezéssel, a szoborcsoport néhány héttel ezelőtt került vissza a helyére – mesélte lapunknak a szobrászművész, aki hozzátette: az elmúlt másfél évtized alatt változott a látásmódja, finomodott a technikája, a stílusa, s ez természetesen visszatükröződik a munkáin is. Éppen emiatt vette a fáradságot, és nemcsak lenegatívumozta a szobrokat: teljesen újramintázta és az eredeti elképzeléseknek megfelelően bronzosította is őket. Megtudtuk: a dombormű, ami kőből készült, mintegy két tonna súlyú, a három bronz alkotás pedig 6-700 kilogramm körül van, ami nemcsak méretben és súlyban jelentős: az alkotások immár tartósak is.

Az idő ködéből lépnek elő

Megyeri Jánostól megtudtuk: szívesen foglalkozik történelmi témájú alkotásokkal, egy-egy munkára készülve pedig sokat olvas az adott korszakról és történelmi személyiségről – így volt az akkor is, amikor hozzákezdett a Várostörténeti sétány elemeinek elkészítéséhez. – Amikor közel másfél évtizeddel ezelőtt megkaptam a nyírbátori önkormányzat felkérését, elkezdtem behatóan foglalkozni a Báthory családdal: megismertem a magyar történelemben betöltött szerepüket, jelentőségüket, és igyekeztem olyan történeteket is felkutatni, amelyek megmutatják azt is, kinek milyen volt a személyisége. Ez azért volt különösen fontos, mert nem maradtak fenn olyan ábrázolások, amelyek alapján tudhatnám, hogyan néztek ki, a történelmi feljegyzések alapján azonban kirajzolódott előttem a jellemük, az alapvető tulajdonságaik, s ezeket jelenítettem meg a szobrokon. Báthory Istvánról például, aki a kenyérmezei csata hőseként a magyar történelem egyik jeles alakja, hiába kutattam fel a lehető legtöbb forrást, a külsejét tekintve csupán annyi derült ki, hogy nem volt magas.

– Éppen ezért a szobrok elkészítésekor a mozdulatokra helyeztem a hangsúlyt: ezek közvetítik az információkat, ezek hordozzák az üzeneteket – mondta el lapunknak a szobrászművész, akinek a napokban újabb alkotásai foglalták el helyüket a sétányon. Mint fogalmazott, izgalmas munka ért ezzel véget, a híres történelmi személyiségek pedig úgy jelennek meg, mintha az idő ködéből lépnének elő.