Nyírbátor: múltra épülő jövő

Miközben Nyírbátor legújabb turisztikai látványosságát szemléljük, megelevenedik a történelem, s az ország sorsát évszázadokon át formáló, alakító Báthori család tagjai lépnek elő a múlt fogságából. A Várostörténeti sétányra hat új szobor került: bővült: láthatjuk Mátyás király püspökét, Báthori Miklóst, II. Báthori Istvánt, a kenyérmezei csata egyik hősét, Báthori Gábor erdélyi fejedelmet, de innen szemléli a híres református templomot a tudós, III. Báthori András, ahogy III. és IV. Báthori István is. A neves szobrászművész, Megyeri János alkotásai természetes módon simulnak a tájba, s ahogy a szerdai ünnepélyes átadáson Fülöp Attila államtitkár fogalmazott: összekötik a múltat a jelennel, s a városban élők jövőbe vetett hitét is mutatják. Máté Antal, Nyírbátor polgármestere azt mondta, a beruházásnak nemcsak idegenforgalmi jelentősége van: a város közlekedése és a gazdaságfejlesztés szempontjából is különösen fontos.  

– Sosem vagyunk az út végén.  Mert bár ma átadjuk a sétány újabb alkotásait, sok még a feladat, és számos olyan tervünk van még, amely a város turisztikai vonzerejét növeli. És amint elkészülünk egy fejlesztéssel, már a fejünkben van a következő, így épülnek egymásra az itt élők igényeit szolgáló beruházások – ezt mondta Máté Antal, Nyírbátor polgármestere és hozzátette: a város fejlődése nagyon sok ember közös munkájának az eredménye.

Nyírbátor újabb mérföldkövei

– A fejlesztések eredményeként a városban munkahelyek ezrei jöttek létre, s egyre vonzóbb a családok számára – mondta dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, aki számszerűsítette a pályázati forrásokat, s elhangzott: a kormány számára különlegesen fontos Nyírbátor, ahová az utóbbi időszakban 40 milliárd forint támogatás érkezett, ebből az ipari park üzemei 10 milliárdot kaptak.

– A sétány kibővítése és az új görögkatolikus bölcsőde átadása is fontos mérföldkő, ahogy a múzeum folyamatban lévő felújítása is – szeretnénk, ha ez utóbbi intézmény az itt élők fontos kulturális helyszínévé válna. A Báthori család, amelynek több tagja is maradandót alkotott az ország keleti felében és Erdélyben, védte és átmentette a kereszténységet, éppen ezért fontos kötelességünk a Báthori-kultusz meghonosítása – tette hozzá.

– A művészet egyik feladata, hogy tanítson, s ehhez Nyírbátornál ideálisabb helyszínt nehezen találunk, hiszen történelme és legendáriuma is páratlan – mondta az alkotó, Megyeri János szobrászművész, aki kijelentette: amikor dolgozik, számára az egyik legfontosabb szempont, hogy méltóságteljesen ábrázolja a történelmi személyiségeket. Lapunknak elmondta: ezek a szobrok a városlakók identitását jelzik, megalkotásukkor pedig új látásmódot szeretett volna érvényre juttatni.

Nyírbátor szolgáltatásai bővültek 

A vendégek egy rövid esőszünet után átsétáltak a görögkatolikus templomba, ahol Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi egyházmegye megyéspüspöke arról beszélt, ahogy a sátor menedéket nyújtott azoknak, akik az égi áldás elől beálltak alá, úgy az új, 688 millió forintból megvalósult, 4 csoportszobás bölcsőde is óvja majd azokat a kicsiket, akik itt töltik életük egy fontos szakaszát.

– Missziós parancsunk és küldetésünk élen járni a ránkbízottak gondozásában, s ez különösen igaz a legkisebbekre, akiknek átadjuk az evangéliumot – tette hozzá.

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő elmondta: a választókerületében az elmúlt hat évben húsz bölcsőde – ezek közül öt egyházi fenntartású – épült több mint ötmilliárd forintos beruházással, iskolák, óvodák és bölcsődék építésére, felújítására 14 milliárd forint jutott. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke azt mondta, nagy örömmel fejlesztik a megyei bölcsődehálózatot, hiszen ezzel a helyben maradást segítik és azt üzenik, hogy a kis településen élők is elérik a legfontosabb szolgáltatásokat, s nem kell ezek miatt máshová költözniük.

– A kormány bölcsődefejlesztési programjának köszönhetően 1130 településen érhető el bölcsődei szolgáltatás, s 65 ezer férőhely áll a családok rendelkezésére – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Fülöp Attila. A politikus megköszönte az egyházaknak, hogy a gondoskodáspolitikát nem feladatként, hanem misszióként értelmezik és hogy szellemi, lelki segítséget is nyújtanak a hozzájuk fordulóknak.

– A bölcsőde a legboldogabb intézmény, hiszen az élet első lépéseinek szimbóluma, azok boldogságát hordozza. Minden egyes férőhely segítséget jelent a családpolitikának és azoknak a szülőknek, akik a gyermekük születése után szeretnének visszatérni a munka világába. Minden megszületett gyermek sikere a családpolitika sikere, s ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a többi csatát eredményesen megvívhassuk. A családok megmaradása a nemzet megmaradásának záloga, éppen ezért kiemelten fontos terület a kormány számára a családpolitika és a gyermeket vállaló családok segítése. De ezt csak akkor tehetjük meg, ha béke van, és mi az életben hiszünk – fogalmazott.