Ne a kukában landoljon az élelmiszer!

Közel 60 kilogramm évente – ennyi élelmiszer végzi a kukában egy átlagos magyar háztartásban. A pazarlás még sokkolóbb, ha hozzátesszük, hogy mindez fejenként értendő. Ugyanakkor némi bizakodásra adhat okot, hogy hazánk még e mennyiséggel is alatta marad az EU-s átlagnak, ráadásul az elmúlt években folyamatosan csökkent a szemétbe kerülő étel mértéke. Mindez köszönhető az egyre tudatosabb vásárlóknak, és azoknak a kezdeményezéseknek is, amelyek felveszik a kesztyűt a pazarlás ellen, és hasznos tanácsokkal segítik a lakosságot. Közéjük tartozik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is, ami főként a nagy áruházakból menti a lejárat közeli, csomagolássérült, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert. E küldetésről, az ételmentés menetéről is beszélgettünk podcastsorozatunkban az egyesület külső kapcsolatok igazgatójával Nagygyörgy Andrással.

 Ezreknek segít a mentett élelmiszer

– Lassan 20 évnyi munka áll már mögöttünk, és büszkén mondhatom, hogy egy olyan hálózatot hoztunk létre, melyben önkéntesek ezrei segítenek az élelmiszer mentésében és a rászorulókhoz eljuttatásában. Gyártókkal, forgalmazókkal és nagy áruházakkal is kapcsolatban állunk, akiknek beragadt készleteik, csomagoláshibás termékeik vannak. Naponta több mint 700 áruházba látogatunk el országszerte, hogy pékárukat, zöldségeket, friss termékeket vegyünk át. És hogy mire kell gondolni? Rengetegszer kapunk banánt, aminek kissé barna a héja. Persze a vásárlók nem szívesen vesznek ilyesmit, de tegyük szívükre a kezünket: az ilyen gyümölcsnek nincs semmi baja, és ha az otthoni gyümölcskosárban barnul meg, gond nélkül elfogyasztjuk – tudatta az igazgató, aki azt is elárulta, a mentett ételből összeállított csomagokkal évente 250 ezer rászorulónak segítenek, ráadásul e negyedmillió ember 70–80 százaléka rendszeresen kap adományokat az egyesülettől.

Sok-sok tonna élelmiszerről van szó, ami az Élelmiszerbank és az önkéntesek munkája nélkül egyszerűen a szemétben végezné, ugyanakkor nem csupán a nagy piaci szereplők felelősek az óriási ételveszteségért. Sőt! A felmérések rámutattak, az összes elpazarolt élelmiszer több mint 50 százalékáért a háztartások a felelősek. 

Sokat tehetnek a háztartások

– Persze lehet fejlődni a termelés, a betakarítás, a vendéglátóhelyek, kereskedők vagy a feldolgozás területén, azonban a lakosság tehet a legtöbbet az élelmiszer-pazarlás visszaszorításáért. A Nébih friss kutatása szerint fejenként 59 kilogrammnyi ételből lesz szemét egy átlagos magyar háztartásban évente. Ez hozzávetőleg 50 ezer forintot jelent, tehát egy négy fős család 200 ezer forintnyi ételt dob a kukába. Sokan erre azt mondják, ez biztosan nem rájuk vonatkozik, de sajnos egy valós átlagról beszélünk, s a kutatásban rengeteg háztartás vett részt – mutatott rá Nagygyörgy András. A külső kapcsolatok igazgató szerint sokszor már a vásárlásnál elkövetünk olyan hibákat, amik miatt borítékolható az élelmiszer-pazarlás.

– Ne csak akkor kapjanak észbe a háztartások vezetői, amikor valami már „megmozdul” a hűtőben, hanem tervezzen előre. Állítsuk össze a heti menüt, nézzük meg, mi van a kamrában, mit kell feltétlenül megvennünk, és mit nem. Közhelynek tűnnek, de attól még igaz, hogy ne menjünk éhesen az üzletbe, hiszen így szinte lehetetlen elkerülni az impulzusvásárlást. Ezek fontos lépések ahhoz, hogy ne legyen otthon sok a felesleg – hangsúlyozta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, a megfelelő tárolással sokkal tovább maradnak fogyaszthatók a különféle élelmiszerek.

– A nyári időszakban mindez különösen fontos, érdemes beszerezni egy hűtőtáskát, hogy a boltból hazafelé se érje meleg a hűtést igénylő árukat. Olyan tárolókat válasszunk, melyekben nem nyomódik meg az úton a gyümölcs, a tojások pedig ne törjenek össze. Ezek egyszerű praktikák, amiket ha betartunk, és egy kicsit előre tervezünk, akkor sokat tehetünk a pazarlás ellen, a környezetünk és a pénztárcánk érdekében – hívta fel a figyelmet Nagygyörgy András. A teljes beszélgetést hamarosan meghallgathatják a szon.hu-n.