Úgy írhassanak, mint volt

Ahogyan elkezdődött, ugyanúgy ünnepélyes aktussal, a vándorbot átadás-átvételével zárult tegnap Nyíregyházán a 47. Országos Honismereti Akadémia, amelynek hangulatáról és érdekes előadásaiból lapunk is adott némi ízelítőt.

A záróünnepségen így az is félreérthetetlenné vált, hogy jövőre Debrecen, illetve a város és Hajdú-Bihar megye honismerői viszik tovább a stafétát az eddigieknek megfelelően, azaz országosan ismert és helyi kutatók közreműködésével. A cívisvárosban terítékre kerülő központi téma is legalább annyira izgalmas lesz, mint a nemességet középpontba állító nyíregyházi volt, jövőre ugyanis a trianoni békeszerződésről és következményeiről hallgathatnak elő­adásokat az érdeklődők.

Rendet kell tenni a fejekben

– Nagy öröm, hogy itt lehettünk 2003 után ismét, és remélem, hogy nem utoljára – fogalmazta meg köszönetét, záróbeszédében Debreczeni-­Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke. – Nagyon tartalmas konferenciát zárunk, amit egyébiránt már a meghívót kézbe véve is előre látni lehetett. Reméljük, sikerült olyan programot összeállítani a helyi szervezőkkel együtt, amivel fel tudtuk villantani ennek a társadalmi rétegnek a jelentőségét. Mindannyian érzékeljük, hogy a rendszerváltoztatás után 30 évvel is van még mit tenni ebben az ügyben, és ahogy az utolsó programpont során is kiderülhetett – utalt az elnök báró Bánffy Farkassal, az erdélyi arisztokrácia egyik utolsó tagjával folytatott beszélgetésre, amiről még írunk lapunkban –, a fejekben a legnehezebb rendet tenni és változást elérni a hozzáállásban. Amíg a történettudomány színterén már sokkal jobb a helyzet, addig tankönyvi szinten és egyáltalán a társadalmi gondolkodás szintjén bőven akadnak gondok, sokan úgy gondolkodnak a nemességről, hogy abban sok a téveszme. Merthogy már 1945 előtt is megpróbálták ezt a réteget – akár irodalmi úton is – sanyargató, elnyomó rétegnek, a „bús ezer év” okozójának beállítani.

Valós megközelítéssel

– Ezt a szemléletet nem csupán túl kell haladnunk, de nekünk, történészeknek és minden honismerőnek sokat kell tennünk ez ellen a jövőben is. Ha nem is úgy, mint a restitúciónál, de a választott kérdéskörben szükség van jóvátételre. A történeti igazságosság és a hiteles történelemszemlélet pedig megköveteli, hogy arról írjunk és beszéljünk, ami megtörtént, legyen szó a nemesség mecénás szerepköréről vagy együttélésükről a jobbágysággal. Szerencsére sokan hitet tettek itt a megszólalók közül amellett, hogy nem érdemes máshogyan helytörténetet írni. A nemesség szerepének taglalása, bemutatása, értékelése nem is történhet másképpen, pláne nem valós megközelítés hiányában, s mi a jövőben is ezért fogunk dolgozni – fogalmazott Debreczeni-Droppán Béla.

Szavainak az is nyomatékot adott, hogy a honismereti munka valóban nem áll meg egy pillanatra se, ugyanis már a hónap végén elkezdődik az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Kőszegen, ahová a középiskolásokat várják egy közös tanácskozásra. Ugyanakkor a jövő évi országos akadémia szervezése is elkezdődött, mert ahogyan a köszöntő szavakból kiderült, egy jó rendezvénysorozat megszervezéséhez több mint egyesztendőnyi felkészülési időre is szükség van. Persze a nemzeti identitás erősítése, az igazi lokálpatriotizmus, patriotizmus megerősítése, fenntartása, a nemzeti közösség szolgálata a gyakorlati élet területén és a hétköznapokban is folytatódik tovább a helytörténészek munkája nyomán, mégpedig helytörténetírással, helyi értékek átmentésével és átadással.

MJ