A nemzethez tartozás ünnepe

Egyre nagyobb bajban vagyok, ha március 15-e kerül szóba: amit lehetett, már mind elmondták, leírták nálam bölcsebb emberek Mégis mit jelent személy szerint nekem ez a jeles dátum? Talán nem véletlen, hogy a természet ébredése egybeesik nemzeti tudatunk és szabadságvágyunk ébredésével. S véletlen lenne, hogy mindezt egyfajta misztériumként ünnepeljük a megemlékezéseken a márciusi ifjak stációit bejárva, mint a keresztutat húsvétkor? Nem hiszem. Ami akkor ott kihajtott, s az áprilisi törvények alakjában szárba szökkent, közel két évtized múltán meghozta gyümölcsét. Értelmet nyert a nemzet fogalma, s elindulhatott hazánk a felemelkedés útján.

Vidám kavalkád

Forradalom történt? Nem hinném. Legalább is a szó klasszikus értelmében nem. Egyrészt egy forradalom általában valami ellen tör ki, másrészt mind az újabb kutatások, mind a korabeli források figyelmes tanulmányozása rávilágít arra, hogy a dolgok nem ott, nem úgy és nem egészen akkor történtek. De akkor mi is történt Pesten? Valami olyasmi, ami addig még soha. Néhány fiatalember rendtől, rangtól függetlenül tudott megmozgatni tömegeket, hogy nemzetként fejezzék ki óhajukat valami jobb iránt, mint ami addig volt. Az egész ettől nyerte el ünnepi hangulatát, és sokkal inkább vidám kavalkád volt, semmint forradalom. A jelentőségét az uralkodó által szentesített áprilisi törvények adták. Nem véletlen, hogy a kiegyezést követően megtűrt, csendes emlékezések után 1898-ban, mikor az 50. évfordulón nemzeti ünnep lett, április 11-én tartották a megemlékezéseket. A kiegyezést megelőző időkben már az említése is árulásnak minősült. 1860-ban ezen a napon a hatalom a megemlékezésre összegyűlt tömeg közé lövetett, s ennek esett áldozatul Forinyák Géza joghallgató, akinek temetése újabb tüntetéshez vezetett. Március 15-e csupán 1927-től nemzeti ünnep, s azóta szinte mindenki igyekszik a magáévá tenni, önös céljaira kisajátítani. A kommunista diktatúrák egyfajta jogutód szerepében tetszelegtek, de még azt a fáradságot sem vették, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák, vagyis visszaadják az ünnepnek azt, amitől 1951-ben megfosztották. A forradalmi ifjúsági napok ebben az időben gyakran jelentették a „rendszeridegen” elemek összecsapását a rendőrséggel. A mai napig sokan arra használják, hogy saját forradalmukat győzelemre vigyék. Nekik azt tanácsolnám, hogy egy másik napon tegyék ezt, annyi szabad dátum van még a naptárban!

Egy nemzet születése

S hogy mégis mit jelent március 15-e? Egy nemzet megszületését. A nemzethez tartozás egy szűkebb réteg privilégiumából az ország minden lakójának sajátja lett, s büszkén mondhatta el magáról: magyar vagyok. Elindulhattak elődeink azon az úton, melynek végén a kötelességek és a jogok egyformán méretnek. S bár ez az út a történelem során sokszor igencsak beszűkült, sosem ért véget.

- Dessewffy Zsolt -