Díszlet: élethűnek kell lennie

– A Csongor és Tünde egy almáskertben játszódott, nikecellből gyártottuk a rengeteg almát, ragasztottuk rájuk a leveleket – természetesen az első díszletre is emlékszik Görey Iván János, aki „civilben” monumentális festő, így a hatalmas díszletek sem okoztak neki gondot. Ma már ezekre kevésbé van szükség, hiszen a LED-falak, a vetített hátterek ezeket kiváltják, de természetesen a bútorokat, kisebb elemeket továbbra is kézzel festik. Azt mondja, a díszletnek valósághűnek kell lennie, és ennek a Krúdy Kamarában még nagyobb a jelentősége, hiszen ott annyira közel ülnek a nézők, hogy észreveszik, ha valami nincs rendben.

– Sokáig a színház Nagyszállási úti raktárában dolgoztunk: emlékszem, kezdetben nem volt fűtés, a vizet vödrökkel hordtuk és télen olyan hideg volt, hogy megfagyott a festékben az ecset. Küzdelmes volt, de izgalmas – mondja Görey Iván János, aki számításai szerint az elmúlt negyven év alatt 760 előadás díszítésében vett részt.

Mozgatják az elemeket

– Ez nem könnyű munka, hiszen sokszor éjszaka és hétvégén kell dolgoznunk, hogy a festék megszáradjon, mire a díszletnek színpadra kell kerülnie, de nagyon szeretem, ahogy a kollégáimat, és magát a színházat is – tette hozzá.