Képek, kürtök, kiváltságok Bereg szívéből

Október második hétvégéjén Vásárosnaményban és Tarpán vendégeskedett a Kossuth Rádió Országjáró című műsora, a látogatás apropóját a vadászati világkiállítás adta, hiszen ahogy arról többször beszámoltunk, a beregi város volt az esemény egyik kiemelt helyszíne.

Ennek megfelelően a hallgatók az éteren keresztül találkozhattak a Koncz családdal, ahol generációról generációra száll a vadászat szeretete, megismerkedhettek Lipp Adriennel, aki a vadászélményeiről könyvet írt, és az interjúalanyok segítségével bejárhatták magát a kiállítást is.

Időutazás a kúriában

Bereg szívében a műsorvezető Filep Sándor polgármesterrel a település turisztikai jelentőségéről beszélt: a három folyó, a Tisza, a Szamos és a Kraszna találkozásáról, az Öreg-Túrról és arról, hogy a várost körülöleli a természet, a hamisítatlan beregi táj.

Baracsi Endre a megyei értéktár elnökeként arról mesélt a hallgatóknak, milyen kincseket rejt e térség. Szólt a vitkai platánsorról, a tőzegmohás lápról, a középkori templomokról, a beregdaróci betlehemesről, a vászonvirágokról, melyek magyarságunk kezdetére utalnak, a felsorolásból pedig nem hiányozhatott a beregi keresztszemes sem, melynek mintáiban, ahogy fogalmazott, benne van az egész életünk.

– Az a küldetésünk, hogy az értékeinket továbbörökítsük, hogy a következő generációk is ismerjék, tiszteljék ezeket – tette hozzá.

Márpedig értékekből nincs hiány Tarpán sem: a község egykor a csonka Bereg központja volt, az egyik nevezetessége pedig a szárazmalom. Egykor hat is volt belőle, mára csupán egy maradt. A műsorban elhangzott, hogy a közeli Tivadaron volt ugyan vízimalom, de a Tisza áradása nem mindig tette lehetővé, hogy őröljenek benne, a víz nélküli változata ezért is lehetett egykor igen népszerű.

Borbás Bálint időutazásra hívta a hallgatókat, miközben a vásárosnaményi Eötvös-kúria felújításáról mesélt.

– Több mint 270 évvel ezelőtt építették, megviselte az idő, de a 24. órában sikerült megmenteni, újjávarázsolni – mondta. 1945-ig ott lakott az Eötvös család köznemesi ága, felmenőik közvetlen rokonságban álltak a bárói ággal, amely olyan nagy embereket adott hazánknak, mint Eötvös József miniszter, vagy fia, a fizikus Eötvös Loránd, akik bár nem éltek itt, a teljes nevükben viselték a vásárosnaményi jelzőt. Az épületben minden korhű, így aki belép a kúriába, közel három évszázadot ugorhat vissza a történelemben – hangzott el.

Sírok a pince alatt

Szoboszlai Elemér arról beszélt, mitől lesz igazán jó egy vadászkés, Habarics Béla fotói a Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágával ismertették meg a látogatókat, Liptákné Juhász Anikó, a Tourinform iroda vezetője pedig a Felső-Tisza vidékét behálózó kerékpárutakat, a gyönyörű ártereket ajánlotta a hallgatók figyelmébe, de elmondta azt is, hogy szívesen járnak ide a holland turisták: szeretik, hogy itt eggyé válhatnak a természettel.

Irány vissza Tarpára, ott is a Nagy-hegyre, amelynek történetét Jakab Attila régész osztotta meg a rádióhallgatókkal. 1975-ben pinceásás közben egy sírra bukkantak, amiről kiderült: a honfoglalás korából származik. Sokáig nem tudtak ásatásokat folytatni, mert a terület szőlővel volt beültetve, 2012-ben azonban a régészek birtokukba vehették a területet, s újabb három sírt, bennük lómaradványokat s fegyvereket találtak – mindez arra utal, hogy Tarpa egykor határőrközség lehetett.

A sókereskedő érdemei

A település szerepe a magyar történelemben is jelentős, hiszen az egyszerű tarpai sókereskedő, Esze Tamás érdeme, hogy 1703 tavaszán II. Rákóczi Ferencet megnyerték a felkelés ügyének, a fejedelem 1708-ban kiváltságlevelet adott Tarpának, s abban többek között ez áll: „Édes hazánkba való bejövetelüktől fogvást tarpai jobbágyaink és lakosok elsők valának akik fegyvert kötvén s életeket felszentelvén mellénk adták önmagukat.”

– A szabadságharc megtámadhatatlan, örök érvényű, kötelességünk erre emlékezni és emlékeztetni – mondta dr. Kelemen Béla, Esze Tamás emlékének egyik legfáradhatatlanabb őrzője.

A műsorból kiderült, hogy a Beregi múzeum is csatlakozott a világkiállítás eseményeihez: mint Varga János igazgató elmondta, időszaki kiállításuk az 1930-as évek vadászatait idézi fel. Archív fotókat kértek és kaptak a környéken élőktől, a képek pedig nemcsak azt mutatják meg, hogyan lő egy előkelő, de azt is, hogy a vármegye egykori nobilitásai hogyan éltek, mit viseltek – a felvételeket nézve első látásra szembetűnnek a hasonlóságok és a különbségek a jelenkor és a közel 100 évvel ezelőtti időszak vadászai között.

Fa, citera és tűzzománc

A műsorban mások mellett bemutatkozott Alexa László fafaragó, aki arról mesélt, melyik fát mire érdemes használni, Kósa Krisztián, a megye ifjú kultúrattaséja a térség természeti és épített szépségeit mutatta be, de hallhattunk a Beregszem Egyesületről, a tarpai citerazenekarról, a KonTúr társulatról.

Megismertük Szegedi Attila tájképfestőt, Baráth Sándor fafaragót, a megye kis nagykövetét, Baksa Fruzsinát, Kissné Kertész Katalin tűzzománckészítőt, a közösségek erejéről mesélt Nagy Edina, a Nemzeti Közművelődési Intézet megyei vezetője, és Soós János hangszerkészítő is, akinek a vadászkürtje többször is megszólalt a műsor alatt.