Csőbe húznak, mégsem állunk ellen a kattintásnak

Ma már kvázi divattá vált a hírportálok körében a hatás- vagy kattintásvadász címek adása, melyek sokszor többet mutatnak, mint adnak, és csőbe húzzák az olvasót. Többek között erről is beszélgettünk dr. Minya Károly nyelvésszel, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének intézetigazgatójával a Kelet-Magyarország és a Szabolcs Online podcast-sorozatában. A szakember elmondta, az elmúlt 15–20 évben az internetes címadásnak több típusa is kialakult, beleértve a kattintásvadász formákat is.

Szerteágazó eszköztár

– Ez utóbbiak gyakran becsapnak minket. Egerben kétévente rendezik meg a sajtónyelvet vizsgáló konferenciát, s én is behatóbban foglalkozom a témával. Az egyik portálon ugyanis olvastam az M1-es autópályán történt katasztrófáról, méghozzá a következő címmel: "Megtalálták a legfőbb hibást az M1-es tömegbalesetben". Én is beleestem abba a hibába, hogy rákattintottam, ám szó sem volt egy konkrét személyről, akit okoltak volna, hanem a porfelhőről értekeztek a cikkben. A kétértelmű címeket gyakran alkalmazzák a portálok szerzői a nagyobb forgalom elérése érdekében. A másik gyakori eszköz, hogy a címben egy kérdést tesznek fel. Mindezt azért, hogy ne állítsanak hamis dolgot, ne legyen aztán sajtóper, s mégis felkeltsék az érdeklődést. Erre jó példa a "Vajon el tudja képzelni" kezdetű címek, de a "Sosem találja ki, Nem fogja elhinni" felütésekre se kattintsunk rá, mert biztosan csőbe húznak minket – ismertette a leggyakoribb kattintásvadász formulákat a nyelvész.

Arra is kitért, a "Hihetetlen, Szörnyű, Durva" kezdetű címek az érzelmeinkre és kíváncsiságunkra apellálnak, és a tartalommal biztosan félrevezetik az olvasót.

– Sajnos ezen eszközök már az időjárás-jelentésekben is megjelentek, és olyan sok embert vezettek félre, hogy egy balatoni szövetség megalakította a Döglött béka díjat. A túlzó jelzőket használó portáloknak osztják ki, akik kárt okoznak a kereskedőknek, vendéglátóknak azzal, hogy eltántorítják az embereket az utazástól.

Naponta születnek új szavak

Kattintásvadász címet adni kétélű fegyver: lehet, hogy jó néhány olvasó megtekinti az adott tartalmat, ami tekintélyes forgalmat generál, ám a tudatosabbak később "megtorolják", hogy átejtették őket, és nem keresik fel többé az adott portált.

Dr. Minya Károly szerint ezek az oldalak gyakran az új látogatókra építenek, és nem zavarja őket, ha olvasókat veszítenek.

Sokan nem gondolnák, de az internet a nyelvészeknek is érdekes kutatási terület, ráadásul a világhálónak is köszönhető, hogy új szavakkal gazdagodik a nyelvünk. dr. Minya Károly folyamatosan kutatja az úgynevezett neologizmusokat, s eredményeit számos kötetben osztotta már meg az olvasóközönséggel.

– Minden nyelvre jellemző, hogy a szókincse a legváltozékonyabb rétege. Az is nyilvánvaló, hogy a szókincs változása követi a társadalmi, gazdasági és technológiai változásokat. Ez utóbbi a hatvan évvel ezelőtti sokszorosa, naponta jelennek meg új technikai vívmányok, s mindez a szókészletben is lecsapódik. A Magyar Nyelvőr folyóiratban Balázs Gézával közösen van egy rovatunk, melyben az új szavakat tárjuk az olvasók elé. Minden alkalommal van benne "okos" előtagú kifejezés, melynek mintáját néhány éve az okostelefon szolgáltatta. Ezek még a szótárakban sincsenek benne, ráadásul szokatlan szavak ezek, hiszen az okos jelzőt általában személyekre használjuk. Az egyik legújabb szó az okosbot, ami egy szenzorokkal, kamerával felszerelt eszköz látássérülteknek – ismertette dr. Minya Károly, hozzátéve: napjainkban leginkább szóösszetételekkel és jelentéstömörítő kifejezésekkel bővül nyelvünk szókincse, és ritkábban, de előfordul a szóképzés is.

Az angol nyelv hatása is megkérdőjelezhetetlen, az angol kifejezések szinte minden nyelvbe bekerülnek. Dr. Minya Károlynak már három könyve jelent meg a témában, és már kéziratban van a negyedik is. A teljes beszélgetést megtalálják a szon.hu-n. 

MI