Horthy-hagyaték a múzeumban

Hogy a temető nem az út vége, hanem egy sikeres együttműködés kezdete, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Komiszár Dénes helytörténész itt szólította meg a Horthy-család egyik leszármazottját. A beszélgetés vége pedig az lett, hogy Hasznos-Horthy András a Jósa András Múzeumnak adományozta édesapja és elődei féltve őrzött családi hagyatékát.

Részletek az évkönyvben

– Dokumentumok, fotók, festmények, használati és műtárgyak, bútorok, kitüntetések, valamint egy teljes díszmagyar is gyarapítja a gyűjteményünket, amiért köszönetet szeretnék mondani a felajánlónak, Hasznos-Horthy Andrásnak, illetve kollégáimnak, akik elkészítették a több mint félezer tételt számláló kollekció jegyzékét – mondta elöljáróban a szerdai sajtótájékoztatón dr. Rémiás Tibor. A múzeumigazgató jelezte: a készülő évkönyvben részletesen bemutatják majd a család történetét és a hagyatékot egyaránt. Előbbit időszűkében Komiszár Dénes vázolta fel címszavakban.

– Bár a családi emlékezet úgy tartja, hogy székely származásúak, gyökereik nem Székelyföldhöz, hanem a Szabolcs vármegyei Hort pusztához kötik őket, innen eredeztethető a nevük is, mely először a XIII. században bukkant fel. Horthy (I.) István református püspök 1635-ben nyerte el a családi címert, amit azután minden leszármazottja használt. Az ő dédunokája volt (II.) László, Szabolcs vármegye táblabírája és Ramocsaháza református egyházközségi főgondnoka.

– Amikor azt a nevet halljuk, hogy Horthy, sokaknak Kenderes jut eszébe a kormányzó miatt, a legtöbben nem is tudják, hogy a család több ága élt Szabolcs vármegyében, mint a jász-nagykun-szolnoki városban – mutatott rá a hely- és családtörténész. Hozzátette: egy 1966-os légi felvételen még látható az a Horthy-kúria, melyben többek között a kormányzó édesapja is született, aki Ramocsaházáról került át Kenderesre.

Restaurálják a tárgyakat

A nyíregyházi ághoz tartozott dr. Horthy György, aki kényszerűségből vette fel a Hasznos vezetéknevet, és már fia, András – az adományozó – is ezt kapta a születésekor. A rendszerváltás után aztán visszavehették az első számú családi örökségüket.

– Nagyapám, Horthy István, aki Nyíregyháza királyi közjegyzője volt, a háborús időkben igyekezett a család hagyatékát megmenteni. Volt a Kossuth utca felől megközelíthető, ma már nagyrészt lebontott családi házban egy titkos helyiség, oda zsúfolt be mindent, így sikerült jobb-rosszabb állapotban átmenteni az utána jövők számára. A tárgyi és írott örökség egyetlen fiúként édesapámhoz került, ő igyekezett megőrizni, majd sokáig nálam volt a hagyaték, amit a család engedélyével végül felajánlottam a Jósa András Múzeumnak – árulta el Hasznos-Horthy András.

Mohácsi Endre történész, a múzeum történeti osztályának vezetője számolt be a hagyaték további sorsáról. Elmondta: a műtárgyakat állományvédelmi okokból res­taurálják, de a díszmagyar, az irattartó láda és a második világháborús kitüntetések olyan rossz állapotban vannak, hogy ezekkel majd külön szakemberek foglalkoznak. Ezután a hagyaték raktárba kerül, a múzeum felújítását és újranyitását követően pedig igyekeznek méltóképpen bemutatni az anyagot. 

CsA