A környék gyöngyszemévé vált a romos kúria

Mintegy három évnyi megfeszített munka és restaurálás után újra megnyitotta kapuit a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria, ami az elmúlt évtizedekben igencsak hányattatott sorsot tudhatott magáénak.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram azonban új életet lehelt az épületbe, ami romos kúriából vitathatatlanul a környék gyöngyszemévé vált. A keddi ünnepélyes átadón Kelényi György, a kastélyt üzemeltető NÖF Nonprofit Kft. projektfejlesztési és fenntartási igazgatója elmondta, a programban 18 kastély és 12 vár újul meg, és válik a hazai turizmus fontos építőkövévé.

– Az első, 2021-ben átadott helyszín óta számos vár és kastély újult meg, és azóta is nagy népszerűségnek örvendenek a látogatók körében. A komlódtótfalui kúria a XIX. század első évtizedeiben épült. A Becsky–Kossuth-kúria különlegességét az adja, hogy ez a programban az egyetlen épület, ami korhűen mutatja be az egykori köznemesi életmódot, míg az ország többi látogatható kastélya és kúriája a főnemesi családok kiemelkedő szereplőihez kapcsolódnak.

Ez egykor egy nyüzsgő birtok központja volt, a földesúr és családjának otthona, a vármegyei társasági élet egyik jeles színtere – hangsúlyozta az igazgató.

Kiemelte: a fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy megmutassa a látogatóknak a vidéki köznemesi életmódot, mindezt korhű környezetben elhelyezett műtárgyakkal, valamint a falakon megjelenő infografikák és interaktív eszközök segítségével.

Modern és tradicionális

– A projekt 657 millió uniós és 50 millió forint hazai támogatásból épült meg. A földszinten a látogatók interaktív kiállítást tekinthetnek meg, megújult a teljes külső homlokzat a nyílászárókkal együtt, és a is fontos részlet, hogy a tetőt újra fazsindely fedi. A borítás az 1990-es években leégett, és ez is jelezte, milyen sanyarú sorsa volt az épületnek az elmúlt években, hasonlóan sok más műemléképülethez. Az utólag a kúriához épített hátsó teraszt elbontottuk, hiszen a restauráláskor az eredetiségre törekedtünk. Sok éve egy hátsó erkély díszítette az épületet, amit a felújítás során rekonstruáltunk. Korszerűsítettük a közműveket, a gépészetet. A gyengeáramú rendszert és a fűtést megújuló energiával biztosítjuk. Rengeteg színpompás kőelemet és kandallót restauráltunk – részletezte a korszerűsítés elemeit Kelényi György, akitől azt is megtudtuk, a kúria helyreállítása mellett egy modern kabin és parkoló is készült.

A kertre is nagy gondot fordítottak

– Ez a fogadóépület minden igényt kielégít, jegypénztár, kávézó, ajándékbolt és mosdó található benne, hogy kielégíthessük a látogatói igényeket. Mivel minél hitelesebben szeretnénk megjeleníteni a vendégeknek az egykori köznemesi életet, a kert kialakítására is nagy gondot fordítottunk. Az életformának fontos eleme volt a gazdálkodás, melyet a kert szemléltet, és éppen ezért az egykori gyümölcsöst is újratelepítettük. Ehhez kapcsolódva egy játszóteret és különböző pihenőpontokat is kialakítottunk. A főkapu a projekt egyik központi eleme volt, hiszen ez az első dolog, amit a látogatók ideérkezve megpillantanak. Archív fotók felhasználásával állítottuk helyre a kapu egykori fényét, az utcai kerítésszakasz teljes hosszában – hangsúlyozta Kelényi György.

A kúria megmentése nem három éve merült fel először, több lelkes műemlékvédő is szárnyai alá vette az épületet, ám a szűkös anyagi lehetőséget miatt csak kisebb sikereket érhettek el.

Az épület történetéről Magyari Ferenc, a település jegyzője mesélt a jelenlévőknek.

Több évtizedes munka

– A Becsky–Kossuth-kúria felújítási folyamata három évtizedre nyúlik vissza, és nagy örömünkre szolgál, hogy ma mindez beteljesedett. Az 1990-es években már igen rossz állapotban volt a tető, ami le is égett, a födémen az anyatermészet vált uralkodóvá, karnyi vastag fák és füvek nőttek rajta. Mi, helybéliek úgy gondoltuk, az épületnek ezzel vége, ám egy napon lánglelkű ifjú műemlékvédők érkeztek a faluba, s a barokk épület romjait látva elhatározták, megmentik az épületet az enyészettől. Létrehoztak egy egyesületet, és hozzáláttak a munkához. A szakma felfigyelt rájuk, és megtörtént az első csoda: új tetőt kapott a kúria. Ezt követően szinte minden évben volt kisebb-nagyobb felújítás, ahogy a szűkös anyagi lehetőségek ezt megengedték. A kúria egyik „nagy barátja” volt egy helyi lakos, Szabó Zoltán, aki hitt az épület feltámasztásában, és mindent meg is tett ennek érdekében. Áldozatos munkájáért néhány éve miniszteri kitüntetést is kapott – engedett betekintést a felújítás történetébe a jegyző.

Azt is elárulta, hogy a kúria és a hozzá tartozó terület számos rendezvénynek adott otthont: falunapok, könnyűzenei koncertek, motoros találkozók és vetélkedők helyszíne is volt.

Beteljesült a régi vágy

– Lassan a falu életének része lett, és aztán jött a nagy hír, hogy bekerült a kúria a nemzeti kastély- és várprogramba. Ennek eredménye látható ma, az épület újra teljes fényében pompázik, és bár a műemléképületek között a kisebbekhez tartozik, Komlódtótfalut felhelyezi a turisztika nagy térképére – hívta fel a figyelmet Magyari Ferenc.

A rendezvényen az egykori tulajdonos Becsky család is tiszteletét tette, és egy különleges történetet osztottak meg a résztvevőkkel.

Dr. Becsky Gáborné zenetanár elmesélte, Trianon után, az országhatárok átrajzolásával Kodály Zoltán már nem folytathatta népdalgyűjtő munkáját Erdélyben és a Felvidéken.

– A megmaradt területeken azonban tovább gyűjtötte a népdalokat, és 1921-ben, szinte elsőként jött erre a vidékre. A szomszédos községekben folytatta a gyűjtés, aztán itt, Komlódtótfaluban is megfordult, melynek eredményeként egy dal bekerült a Magyar Népzene Tárába, mégpedig a Kocsiszekér, kocsiszán kezdetű népdal – osztotta meg a kultúrtörténeti pillanatot dr. Becsky Gáborné. A család tagjai ezt követően el is énekelték a komlódtótfalui népdalt.