Hogyan lett református Vámosatya?

A protestantizmus a római katolikus Egyháztól a reformáció által elszakadt egyházak (lutheránus, azaz evangelikus kálvinista, azaz református) és egyházi közösségek gyűjtőneve Magyarországon. A protestáns nem hisz a katolikus anyaszentegyház Istentől való eredetében, miként a biblia sem mondja ezt. A protestantizmus név a latin protestatio, „tiltakozás” szóból ered, mert 1529-ben Speyerben, tartott német birodalmi gyűlésen az evangélikus fejedelmek és városok tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés.

Szon.hu

A 16. században a reformáció mozgalma az egykori Bereg vármegye területén is terjedni kezdett. A beregi városok német polgársága Németországgal századokon át folytonos üzleti összeköttetésben állt, de a tehetősebbek gyermekeiket is a német egyetemeken taníttatták, s papjaikat is onnan hozták. A nagyszámú német lakosság szervezett betelepítése Bereg vármegyébe is a tatárjárás után kezdődött. A főképpen szakszóniai (szászországi, németül: Sachsen) német kereskedők és a német lakosság Luther Márton tanítását már csak azért is elfogadták, mert tanításait németül adta közre, amit a németül tudó szászok sokat olvasgattak és közvetítésükkel megismerte a vidék lakossága is. A német nyelven hódító lutheranizmus Magyarországon a németség, a latin-svájci-kálvinizmus a magyarság vallása lett. Mindenki olyan vallást követett, amelyik nyelvében közelebb állt hozzá. Mivel a magyar egyetemisták németül nemigen tudtak, de latinul igen, a latinul író svájci reformáció hatása alá kerültek.

A hitbéli áttérésnek politikai oka is voltak. I. Ferdinánd királlyá választásával az osztrák-német csapatok Magyarországon való előfordulása gyakoribbá vált, ezért a magyar köznemesi rend tiltakozásul a katolicizmus helyett a reformáció mellé állt. Az ország három részre szakadásával, a „református” Erdélyi Fejedelemség létrejöttével, a véres vallásháborúk elmaradtak. Magyarországon a reformáció abban merült ki, hogy egy–egy településen a katolikus templomot elfoglalták, lefestették a freskókat, kihordták a szentek szobrait, képeit, az oltárt, a keresztet csillagra cserélték.

Mivel a 16. század végére Magyarország lakosságának jelentős része a protestáns hit mellett döntött a katolikus klérus ellenakciót indított. 1561-ben Oláh Miklós érsek behívta az országba a jezsuitákat. Az ellenreformáció durvább korszaka Rudolf Habsburg császár és magyar király trónra lépésével (1576) kezdődött. Erőszakkal elvették a protestánsok templomait, üldözték lelkészeiket. A Habsburgok miatt a katolikus helyett a kálvinizmus lett a magyarabb vallás. A „nyakas kálvinista” a bécsi udvar szerint makacs, hajlíthatatlan, protestáló magyar ember, aki büszkén ragaszkodik földjéhez, magyarságához, tradíciójához, templomához. Az erdélyi és északkelet magyarországi magyarság és a feudális egyház a kálvinizmus zászlaja alatt harcolt együtt a Habsburgok ellen, akik a katolicizmus leple alatt valósították meg hódító terveiket. Ennek hatására a magyarországi protestánsok a 17-18. század fordulóján történelmük mélypontjára süllyedtek, bár lélekszámban még ekkor is többen voltak, mint a katolikusok, de gyülekezeteik száma az erőszakos templomfoglalások (1650-től kezdve) miatt ekkor volt a legalacsonyabb.

Bereg vármegyében az alábbi falvakban volt protestáns templom és gyülekezet: Gelénes, Gulács, Mezőtarpa (Tarpa), Surány (Beregsurány), Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Vámosatya, Vári (Mezővári) és Vásárosnamény.

A Zágoni Károly által szerkesztett, „A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve” című munkájában így ír a vámosatyai eklésiáról: „Mikor lett anyaegyházzá Vámosatya, az egyházi újjáalakítás után, az arróli bizonyos adat hiányzik. Ha figyelembe vesszük a királyi adomány levelek keltezését úgy, Vámosatya már 1580 táján reformált egyház lehetett, a Beregi Egyházmegye levéltárától (származó adat), miszerint, Vámosatya már 1595-ben virágzó egyház, mert ekkor temploma, papja és tanítója is volt.”

- Szabó József János -