"Tulajdonképpen most hajléktalan lettem" - Kislányaiért küzd egy szomorú édesapa

Ezelőtt hat évvel kigyulladt az önkormányzati lakásunk, s egy ideig az anyaotthonban laktam a három kislányommal. Mostam, főztem, takarítottam, munkába jártam. Egyedül neveltem a lányokat nyolc évig! (Az édesanyjuk bíróságon keresztül lemondott róluk.) Sajnos, a munkahelyemet elveszítettem, s nem kaptunk másik önkormányzati lakást sem, így a kislányok nevelőszülőkhöz kerültek. Nagyon szeretném őket visszakapni, de ehhez munkahely és lakhatás kellene. Mert tulajdonképpen most hajléktalan lettem, bár volt több állásom, de csak kihasználtak, megtörtént, hogy ki sem fizettek. A kislányokat csak úgy tudom meglátogatni karácsonykor, szilveszterkor, születésnapjukon, ha vérplazmát adok. Már három éve küzdök a gyerekekért. Ők ragaszkodnak hozzám, nagyon szeretnek. Sajnos, mivel nem egy helyen vannak, a gyerekek sem láthatják egymást csak ritkán. (Egyiket Baktalórántházára, a másik kettőt – a két kisebbiket – Ököritófülpösre helyezték el.) Ebben a nehéz helyzetben kérjük a segítséget, hogy a kislányokkal együtt minél hamarabb új otthonunk legyen, és egy család lehessünk újra! Köszönöm. A telefonszámom: 06-30/373-2482. 

- Egy szomorú édesapa -