2009.06.24. 16:39
Költségvetés után feloszlatás?
<p>Budapest - Az MSZP–nek döntenie kell:<br /> akar–e kormányozni a<br /> költségvetés megszavazása<br /> után is.</p>
Egyre több MSZP–s
politikustól hallani: elképzelhető
az előrehozott választás a
jövő évi
költségvetés elfogadása
után. Elsőként Szekeres
Imre, honvédelmi miniszter, a
párt elnökhelyettese fogalmazta meg, hogy
az adótörvények és a
jövő évi
költségvetés parlamenti
elfogadása után az
MSZP–nek el kell döntenie, hogy
akar–e még kormányozni.
Lendvai Ildikó, az
MSZP elnöke
sajtótájékoztatón
újságírói
kérdésre fogalmazott úgy: nem
tartja kizártnak, hogy a
költségvetés elfogadása
után befejezi munkáját a
kormány. Mint mondta, a
válságkezelés
ütemétől és
ritmusától függ, hogy utána a
kormánynak vannak–e még feladatai
egy–két hónapra vagy már
nincsenek. Ez érdemben a választás
időpontját nagyon nem befolyásolja,
ha kiszámítjuk a menetrendet.
Ezután a szocialista Tóth
Károly, a közszolgálati
televízió reggeli műsorában
beszélt arról, hogy az
MSZP–nek július 4–én
ki kell mondania, hogy meddig kormányoz.
Esélylatolgatás
A politológus szerint a fenti
kijelentések mögött már az
önkormányzati választások
esélylatolgatása áll.
Kiszelly Zoltán úgy
fogalmazott lapunknak: a szocialista
önkormányzati lobbi úgy
számol, hogy az előrehozott
választás útján hatalomra
kerülő Fidesz–kormány
– az elkerülhetetlen
megszorító intézkedései
miatt – hamar népszerűtlenné
válik, és az önkorányzatok
közel olyan mértékben hullanak az
MSZP ölébe, mint 2006 őszén a
Fideszébe. Minél
később lesz a választás,
annál kisebb lesz az esélye ennek a
forgatókönyvnek.
Az elemző azonban hozzátette, jelenleg
nincs esélye az előrehozott
választásnak.
– Ez politikai és
időkérdés – szögezte le.
– A két nagy párt
megállapodása esetén azonnal
kimondhatná a parlament
önfeloszlatását, ám erre az
MSZP kongresszusa előtt kicsi az
esély, utána pedig a parlament tart
nyári szüntet.
Elvéreznének
Kik lennének a nyertesei és a vesztesei
az előrehozott választásnak? –
kérdeztük a szakértőtől,
aki kifejtette: egy gyors választáson a
kis pártok könnyen
elvéreznének az
ajánlószelvény–gyűjtésen.
Ez 2–3 párti parlamentet
eredményezne, ami a Fidesznek
kényelmes, egyedüli
kormánytöbbséget, a
szocialistáknak a
váltópárti jelleg
megőrzését hozná. A
bejutó kis párt(ok) nyugodtan
készülhetnének 2014–re.
A stabil kormánytöbbség,
világos szavazói felhatalmazással
azonban javítaná az ország
külső
megítélését, kedvezőbb
kamatra kapnánk hitelt. Az új
kormány hozzáláthat a nagy
társadalmi elosztó rendszerek
átszabásához, ami
középtávon csökkenti ezek
működési költségét
és ezzel az adóterhet.
– Ugyanakkor veszíthetünk egy
illúziót – jegyezte meg
Kiszelly Zoltán. –Nincsen
könnyű álom, nincsen ingyen
kakaó!
Menetrend |
Ha decemberben, a
költségvetés
megszavazása után
valóban előrehozott
választások lesznek, a
következő menetrend alakulhat
ki:
Az alkotmány
lehetővé teszi, hogy a
parlament kimondja önmaga
feloszlatását, amihez
egyszerű többség
szükséges.
Ez az MSZP-nek
önmagában nincs meg,
és az sem biztos, hogy a
párton belül mindenki
megszavazná, de a parlamenten
feloszlatásárnak
megszavazására bőven
vannak jelentkezők, a
Fidesz például.
A parlament
feloszlatásának
kezdeményezését
előterjesztésben kell
benyújtani az
országgyűlés
számára
Az előterjesztést
megtárgyalja a
házbizottság, ezt
testületi ülés
követi, majd a parlamenti
szavazás.
Ezzel be is fejeződik az
országgyűlés
munkája, természetesen a
határozatban egy adott napot
jelölnek ki a munka
befejezésére.
Ekkor a kormány
ügyvezető
kormánnyá alakul
át. Ez azt jelenti, hogy
saját hatáskörben
rendeletet nem alkothat, csupán
a napi üzemszerű
működést
biztosítja.
A köztársasági
elnök feladata, hogy
kitűzze a választás
időpontját, ezt a
szavazás napja előtt 72
nappal meg kell tennie. Ha a
költségvetés
decemberi szavazása után
valóban a parlament
feloszlatása mellett
döntenek a képviselők,
a választás
leghamarabb februárban vagy
márciusban esedékes.
százalék alatt az MSZP
napraforgóból vihar után
akadályozzák a tanítást
a hazai tanárok szerint
hír....
- Kavaleczné Hegyi Erika -