Magyarország

2010.12.25. 07:46

Év végi összefoglaló: Június

<p>Júniusban folytatódtak az esőzések és az áradások, egyre több embert kellett kitelepíteni. A Fidesz benyújtotta az új médiatörvény tervezetet, nyilvánosságra hozták a kormány 29 pontos gazdasági csomagját.</p>

Június elejére súlyosbodott az árvízi helyzet. Több megyében rendeltek el veszélyhelyzetet az ár- és belvíz miatt. Több tízezren vettek részt a védekezésben. A hónap elejére 4000 körülire nőtt a kitelepítettek száma. A Sajó mentén kialakult súlyos árvíz miatt házak dőltek össze. A legkritikusabb helyzet Felsőzsolcán alakult ki. A borsodi településen 1300 embert kellett ideiglenesen máshol elhelyezni. Később, a helyzet enyhülésével spontán visszaköltözés indult meg a Sajó menti településekre. A kormány még a hónapban arról határozott, hogy száz százalékban megtéríti az állam az árvízi védekezés költségeit az önkormányzatoknak valamint azon állami szervezeteknek, amelyek részt vettek a védekezésben.

Ítéletet hirdettek

Ítéletet hirdettek júniusban a diósdi kettős gyilkosság ügyében. Volt, aki életfogytiglani fegyházbüntetést kapott a százhalombattai olajlopás és a diósdi kettős gyilkosság vádlottjai közül. A 41 vádlottat bűnszervezetben elkövetett emberölésért, rablásért, zsarolásért, illetve lopásért és más bűncselekmények miatt ítélték el első fokon. Négy vádlottat felmentettek, a legenyhébb ítélet pedig másfél év felfüggesztett börtön volt.

"A közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük" - mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere egy fejlesztési konferencián. Az ellenzéki politikusok által átgondolatlannak minősített kijelentés miatt jelentősen romlott a forint árfolyama.

A parlament törvényt alkotott az állampolgárságról és a trianoni évfordulót - június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

29 pontos akcióterv

Június 8-án a kormány 29 pontos akciótervének részleteit ismertette a parlamentben Orbán Viktor. A kormány az új gazdaság és felelősségvállalás megalapozása jegyében bankadó bevezetését kezdeményezte, elhatározták, hogy tárgyalásokat indítanak a közüzemi díjak emelésének befagyasztására és a hitelesek védelmében 2010 év végéig kilakoltatási moratóriumot kívánnak bevezetni. A programban szerepelt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, a lakáshitelesek védelmében. A közszférában teljes telefon, gépjármű és bútorvásárlási stopot hirdettek, az állami szervekhez költségvetési felügyelőket küldtek ki a program alapján. Szintén az állami szférában bevezetik a bruttó 2 millió forintos fizetési plafont. A kormány 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését javasolta, indítványozta a társasági adó 19-ről 10-ra csökkentését a kis és közepes vállalkozások esetében.

Júniusban benyújtotta a Fidesz az új médiatörvény tervezetét. A javaslat értelmében az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összeolvad Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság néven. A törvény létrehozza a Hírközlési és Média Biztost. Az új törvény emellett rendelkezik egy Közszolgálati Kódex létrehozásáról is. A kódex betartása felett a civil szférát képviselő 12 fős Közszolgálati Testület "őrködik." Az MTV, az MTI, a Magyar Rádió és a Duna TV - egyszemélyes részvénytársaságként működik tovább. A tervek az év végére meg is valósultak.

Három csapás

A hónap második felében a köztársasági elnök aláírta a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló úgynevezett három csapás nevű javaslatot. A Btk. módosítás nyomán - ami 30 nappal később lépett hatályba - azóta szigorúbban büntetik a visszaeső súlyos erőszakos bűncselekményt elkövetőket, a közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekményt elkövetőket, illetve a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is.

Június 29-én összesen 263 képviselő szavazatával Schmitt Pált választotta az Országgyűlés köztársasági elnöknek. A titkos szavazáson a szocialisták államfő-jelöltjére, Balogh Andrásra 59 képviselő voksolt. A Lehet Más a Politika frakciójának tagjai a titkos szavazás megkezdése után jelentették be, hogy nem vették fel a szavazólapot, mivel egyik elnökjelöltet sem támogatják.

Június végén a Liga Szakszervezetek bejelentette: az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bizottsághoz fordul a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény ismételt elfogadása miatt. A szabályozás szerint a kormánytisztviselők indoklás nélkül elbocsáthatók.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!