Magyarország

2011.09.13. 15:49

Interjú Pokorni Zoltánnal - „Nincs pluszpénz az oktatásra”

Halmaj - A jövőben a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk, és felső tagozat csak a nagy iskolákban lesz.

Halmaj - A jövőben a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk, és felső tagozat csak a nagy iskolákban lesz.

A felújított és kibővített iskolát és óvodát adott át a napokban Halmajon Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke. Az Észak-Magyarországnak adott interjújában többek között azt mondta, az iskolák közötti hatalmas különbségek miatt van szükség az államosításra.

 

Az utóbbi hetek gyakori témája a kormány azon szándéka, hogy államosítaná az iskolákat. Miért van erre szükség?

Pokorni Zoltán: Mára nagyon nagy különbségek alakultak ki az önkormányzatok által fenntartott iskolák között. Nem csak az anyagiakra gondolok, hanem a nagyobb baj az, hogy a gyerekek teljesítménye között is. Ez utóbbi téren már-már akkora a különbség, hogy a nagy nemzetközi mérések azt mutatják, Magyarország az összes európai ország közül az utolsó helyen áll a tekintetben, hogy mennyire képes az oktatással a gyerekek otthoni hátrányait kiegyenlíteni. A magyar oktatás sajnálatos módon nem esélyteremtő oktatás, hanem az esélykülönbségeket fenntartó, sőt növelő oktatási rendszer. Ez nem jó.

Ön szerint mi az oka az esélykülönbségeket fenntartó rendszer oka?

Pokorni Zoltán: Az egyik oka a nagyon szétaprózódott intézményrendszer és fenntartói kör. 3200 önkormányzatunk van, ebből 1400 kicsi, 1000 fő alatti, amelyek egy része képtelen megbirkózni az oktatási feladatokkal, pénzügyi, de néha szakmai terheivel is. Itt mindenképpen indokolt, hogy az állam ne csak pénzügyileg, hanem a fenntartásban is nagyobb szerepet vállaljon. Vannak azonban nagy iskolafenntartó önkormányzatok, akiket viszont nem kellene megfosztani ettől a lehetőségtől. Éppen ezért a Fidesz olyan megoldást szorgalmaz, ami módot ad arra, hogy a nagy iskolafenntartó önkormányzatok szerződéssel továbbra is ellássák ezt a feladatot, a kicsiktől viszont a kormányhivatalok átvállalják. A másik ok a pedagógus-foglalkoztatás szerkezete: a pedagógusok kevés óraszámban, kevés gyereket tanítanak, nagyon alacsony bérért. Itt fordulatot, változást elérni az önkormányzati munkáltatás körülményei között szinte lehetetlen. Talán a pedagógusbérek központi garantálása ad módot arra, hogy itt változást érjünk el. Ennek csak az egyik eleme, hogy magasabb bért kell kapniuk a nevelőknek, a másik eleme, hogy jobban ellenőrzötten kell végezniük a munkát, és bizonyosan többet is kell majd dolgozniuk.

Ön szerint az államosítás a megoldás? Nem lenne elég az oktatási intézményeket fenntartó kisebb településeket megfelelően finanszírozni?

Pokorni Zoltán: Nincs jelentős pluszpénz az oktatásra Magyarországon. Csak a meglévő forrásokat lehet átszervezni. A másik gond, hogy olyan nagy a baj, annyira kiszáradtak az önkormányzatok pénzügyileg, hogy mint száraz homok a vizet, úgy szívnák föl az oktatásra szánt pluszpénzt. Annyi pénz pedig, hogy az egész önkormányzati rendszer jelenlegi állapotát megkönnyítsük, nincs. Tehát, ha az oktatásra akarunk fókuszálni, és az említett különbségeket kiegyenlíteni, akkor bizony ezeket a jogokat részben el kell vonni az önkormányzatoktól. A fenntartóváltás nagyvárosok esetében nem jelent forrásbővülést, a kistelepüléseknél viszont igen. Bizonyos értelemben a most rendelkezésre álló pénz átcsoportosításáról is szól az elképzelés.

Mennyi pénzről van szó?

Pokorni Zoltán: Jelenleg 880 milliárd forintot költünk közoktatásra, ebből 450 milliárd az állami forrás. Marad 430, amit az önkormányzatok tesznek hozzá. Ez persze nagyon változó, van, aki többet, van, aki kevesebbet. A kormány arra készül, hogy ezt a 430-at vagy ennek egy jelentős részét a kormány központosítsa, és kifejezetten az oktatási feladatokhoz kötve ossza újra. Erről frakción belül is viták folynak, és szerintem a parlamentben ez váltja majd ki a legélesebb vitát.

Nem arról van szó tehát, hogy ha az állam magához venné a fenntartást, akkor az iskolákat bezárná, összevonná, pedagógusokat küldene el?

Pokorni Zoltán: Nyilván, szigorúbb követelményeket szabhat az állam, hiszen ha ő fizeti a pedagógusokat, akkor azt is megmondja, hogy hol, mennyi gyerek után létesíthető pedagógusstátusz. Felvetődött az is, hogy a felső tagozatot ellenőrzött, jó színvonalon garantálja mindenütt. Az alsó tagozatot mindenütt finanszírozni kívánja, a felsőt csak ott, ahol kellően nagy az intézmény ahhoz, hogy szaktanári ellátottság legyen. Ha jól olvasom a koncepciót, akkor az a szándék, hogy ott működjenek felső tagozatok, ahol párhuzamos osztályok lehetségesek, mert ez adja ki a szaktanárok óraszámát. Ez azt jelenti, hogy néhány kis iskolában csak alsó tagozat lenne, a felső a körzeti iskolában. Tehát ilyen módon racionalizálás is történik, de a minőség érdekében.

ÉM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!