EB-döntés - Mesterházy: egyre valószínűbb, hogy a kormány nem akar megállapodni az IMF-fel

Budapest, 2012. március 7., szerda (MTI) - Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint egyre valószínűbb, hogy a kormány nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

    Mesterházy Attila szerdán sajtótájékoztatón arra reagált, hogy az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a kormánytól.

    Az IMF addig nem kezd tárgyalást Magyarországgal, amíg a kormány és az Európai Unió közötti jogi vita tart - emlékeztetett az MSZP elnöke. Hozzátette, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány - amely korábban gyors megoldást ígért, most viszont újabb egy hónapot kapott a válaszadásra - húzza az időt, "átveri a piacokat, az uniót és a valutaalapot", de valójában nem akar megállapodni az IMF-fel.

    Ez azonban - folytatta - "életveszélyes" magatartás, mert újabb hitelvesztést okoz, veszélyezteti a forint árfolyamát, ebből adódóan sokak megélhetését, és további súlyos gazdasági-társadalmi problémákhoz vezethet.

    Mesterházy Attila véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy az áprilisban lejáró hitelek kiváltásához a piacról is lehet forrást szerezni, és ha ez sikerül, nincs szükség az EU/IMF-megállapodásra. Hozzátette, vitatja, hogy ez megalapozott várakozás, de ha a miniszterelnök így gondolja, "tisztességesebb lenne ezt mondani" időhúzás helyett.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottságot többségében jobboldali politikusok alkotják, ezért érthetetlen minden olyan magyarázat, amely mögöttes politikai okokat gyanít a mostani döntés hátterében.

    Az MSZP elnöke arra is kitért, hogy pártja korábban az alaptörvény módosítását javasolta annak érdekében, hogy az Országgyűlés orvosolja azokat a jogi aggályokat, amelyeket az EB megfogalmazott, de az indítványt a kormánytöbbség nem engedte a parlament plenáris ülése elé.

    Kifogásolta emellett, hogy a kormányfő annak ellenére sem hozta nyilvánosságra a bizottságnak küldött, a hírek szerint százoldalas válaszlevelét, hogy a szocialisták ezt kérték tőle.

    Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárásokat. A testület egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye szerdán azt közölte: két témában, az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt az eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

    Az uniós eljárásrend szerint ha a bizottságot az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem elégíti ki, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

    Most, a második szakaszban az EB - az ügyek sürgető voltára hivatkozva - szintén egy hónapot ad Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

-MTI-