A balaton-nagybereki Nekota vízszabályozása ügyében perre ment a vízitársulat

Kaposvár, 2012. június 13., szerda (MTI) - A rendőrség megszüntette a dél-balatoni Nagyberek különösen védett részén, a Nekotán történt vízeresztés ügyében 200 millió forintos természetkárosítás miatt indított nyomozást - hangzott el a Kaposvári Törvényszéken szerdán kezdődött közigazgatási perben, amit a terület vízkormányzását végző Balaton-Nagyberek Vízitársulat indított, vitatva az új vízjogi engedélye jogszerűségét.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly ősszel tájékoztatta az MTI-t arról, hogy feljelentést tett hűtlen kezelés és természetkárosítás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a nagybereki madárrezervátum ügyében. A többszörösen védett, Nekota nevű területről tavaly a tavaszi esőzéseket követően engedték le a vizet, a természetvédők szerint jelentős természetkárosítást okozva ezzel.

Karsay Kornél, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben indított nyomozást valóban lezárták, arra azonban csak csütörtökön tud pontos választ adni, hogy bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában.

Az ügy kipattanásakor azonnal visszavonták a terület vízkormányzását végző Balaton-Nagyberek Vízitársulat vízjogi engedélyét (a társulatban a legnagyobb területtel az állami földeket bérlő, német érdekeltségű Hubertus Bt. is képviselteti magát). Az új elképzelések szerint, amit az ideiglenesen, decemberig kiadott módosított vízjogi engedély már tükröz, a korábbi évtizedek gyakorlatánál 2 méterrel magasabb vízszint elérése után engedhetik csak le a Nekota vízét a Balatonba, ezzel egy tavat alakítva ki a korábban hol vizes-lápos, hol kiszáradó területen.

Varnyú Viktor, a felperes jogi képviselője a tárgyaláson elmondta, a vízitársulat azért indított pert a vízjogi engedélyt kiadó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Főfelügyelőség ellen, mert így szeretné elérni a szerinte jogellenes és jogszabályba ütköző határozat visszavonását. Egyebek közt azért, mert nem készült hatásvizsgálat arról, mit okozhat a korábbi gyakorlathoz képest drasztikusan megemelt vízszint a térségben.

Tisztázatlan az is, ki fedezné az ehhez szükséges, hiányzó vízművek létesítésének több százmillió forintra rúgó költségeit. A jogi képviselő ezzel kapcsolatban azt mondta, a vízitársulat fenyegetettséget érez amiatt, hogy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár nyilvános szereplésekor közölte, azzal kívánja a vízszintemeléshez szükséges beruházásokat megvalósíttatni, aki a természetkárosítást okozó vízeresztésben érintett. Varnyú Viktor szerint a vízitársulat a vízkormányzást mindenkor az érvényes vízjogi engedély alapján, vagyis jogszerűen végezte, továbbá nem rendelkezik a vízszintemeléshez szükséges beruházások megvalósításhoz forrásokkal.

Horváth Katalin alperesi képviselő visszautasította, hogy "ködös természetvédelmi elvárásoknak" kellene megfelelnie a vízitársulatnak. Hangsúlyozta, a jogszabályok pontosan meghatározzák, mire kell tekintettel lenni egy beavatkozáskor a természetvédelemi oltalom alatt álló területeken. Közölte, tavaly májusban olyan mértékű vízszintcsökkentést hajtottak végre a Nekota területén, ami a természetes élőhelyeket veszélyeztette. Emlékeztetett arra, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is vizsgálta az ügyet, megállapítva, hogy veszélyeztették a védett terület élővilágát. Az alperes vízügyi és természetvédelmi szakemberek bevonásával kívánja az álláspontját kifejteni a per során, amely szeptember 12-én folytatódik.

-MTI-