Magyarország

2013.02.02. 16:07

Az új filmfinanszírozási rendszert értékelte Filmművészek Szövetsége

Budapest, 2013. február 2., szombat (MTI) - Flashmobbal vette kezdetét a Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol a filmszakma képviselői mondták el véleményüket az új filmfinanszírozási rendszerről.

Budapest, 2013. február 2., szombat (MTI) - Flashmobbal vette kezdetét a Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol a filmszakma képviselői mondták el véleményüket az új filmfinanszírozási rendszerről.Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke közölte: a tanácskozás célja a tagok véleményének, beszámolóinak meghallgatása. "Foggal-körömmel fogunk harcolni mindazért, amit ti itt ma elmondtok" - fogalmazott az alkotó, és kijelentette: biztos benne, hogy jövőre megrendezhetik a 44. Magyar Filmszemlét. Vészi János, a Magyar Rendezők Céhének képviseletében arról beszélt, hogy a szervezetet "egzisztenciálisan megrogyott emberek" jellemzik.

Megjegyezte, hogy megszűntek a szakmai műhelyek, a tagság munkakapcsolatai beszűkültek, hiányzik a mester-tanítvány kapcsolat. Vészi János az új rendszert "einstandnak" nevezte, ugyanakkor rámutatott, a legfontosabb feladat most a filmes szakma egyben tartása. Babiczky László rendező a "kisműfajok" helyzetét elemezve azt kifogásolta, hogy a támogatásokról döntő kuratóriumokban nem kaphattak helyet a szakmai szervezetek által delegált tagok, bírálta a rendszer átláthatatlanságát is. Kifogásolta azt is, hogy a filmszakmát két részre osztották azáltal, hogy a rövidműfajokról szóló pályázatokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság írja ki, a Magyar Nemzeti Filmalap viszont csak az egészestés filmekkel foglalkozik.

Muhi András producer úgy vélte, hogy Andrew G. Vajna kormánybiztossá kinevezésével megszűnt a konszenzusos filmes önkormányzatiság, valamint hogy a filmtörvény módosításakor nem kérték ki a szakmai szereplők véleményét. Szerinte a független filmkészítés teljesen ellehetetlenült a kisműfajok tekintetében, szerinte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatai csak a közszolgálati televíziók megrendeléseit veszi figyelembe. Ulrich Gábor animációs filmrendező úgy vélte, hogy az animációs műfajt jelenleg az apátia és a rosszkedv jellemzi.

"A magyar animáció reanimációra vár" - fogalmazott az alkotó. Papp Gábor Zsigmond a dokumentumfilmes szakosztály nevében üdvözölte, hogy az új rendszerben kevesebb produkció juthat több forráshoz, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy csökkentek a pályázati lehetőségek, hiszen korábban az Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) mellett ott volt még a történelmi filmalapítvány, a kulturális alap és időnként más pályázatok is. Úgy vélte, hogy a mai rendszerben nem készülhetnek olyan fontos témákról filmek, mint a fiatalok kivándorlása, a társadalmi lecsúszás.

Pataki Ágnes filmproducer és Szekeres Dénes, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke üdvözölte, hogy a kényszerszünet után újra beindult a játékfilmgyártás, valamint hogy a producerek "felszabadultak" az adósságcsapdából. Schubert Gusztáv filmkritikus a filmszaksajtó helyzetéről úgy vélekedett, hogy az ágazatról mindenki elfeledkezett, elvesztették az addigi támogatás közel kétharmadát. A kritikus úgy vélte, hogy a filmszakma válsága nem a kulturális ágazat, hanem az egész társadalom problémáját tükrözi. Hozzátette, hogy a tervezett évi 8-9 játékfilm nem lesz elég a magyar filmművészet sokszínűségének megőrzéséhez.

Bakos Edit, az Uránia igazgatója az artmozihálózat válságáról szólva elmondta, hogy az MMKA megszűnését követően, a ki nem fizetett normatív támogatások miatt 10 mozi és 20 artmoziterem szűnt meg. Sürgette az új támogatási szisztéma kidolgozását. Lengyel László politológus az MMKA történetét elevenítette fel. Szerinte az alapítvánnyal angol, illetve amerikai módszert honosítottak meg, amelynek az volt a célja, hogy a politika helyett a civil társadalom felé terelje a döntéshozatalt. Nagy hibának tartotta, hogy a Medgyessy-kormányzat hirtelen hatmilliárd forintra emelte a filmes támogatásokat, amit nem is tudott betartani, "már az első megszorításnál belenyúltak".

Szerinte ekkor kezdődött az MMKA eladósodása, a konszolidációs programot pedig már későn hirdette meg a kulturális kormányzat. Szerinte az új rendszer átláthatatlan, egyablakos, központilag irányított, ami azért következhetett be, mert a filmesek nem álltak ki a saját maguk által kialakított intézményrendszerükért. Mint fogalmazott: az egykori erős, egységes, kemény lobbinak tartott filmszakma gyorsan "gyönge, gyáva, egymást feljelentgető" társaság lett. A rendezvényen felszólalt Grunwalsky Ferenc, az MMKA kuratóriumának korábbi elnöke is, aki halotti tornak nevezte a rendezvényt. Felhívta a figyelmet, hogy a 2000-es évek legnagyobb vívmánya a filmtörvény megalkotása volt, hiszen korábban nem létezett a kultúra területén jogi szabályozás. Felidézte, volt olyan év, amikor 35 filmet mutathattak be a szemlén, szerinte legalább évi 20 film kellett volna ahhoz, hogy a közönség újra nyitott legyen a magyar mozira.

Az MMKA megszűntetését "szalámitaktikának" nevezte, ugyanakkor visszautasította, hogy bárki "talicskával tolta volna ki a pénzt" a szervezetből. Szerinte a vádak alaptalanságát mutatja, hogy senkit sem vádoltak meg. A közgyűlésen a jelenlévők megszavazták, hogy mindent megtesznek az MMKA megmentéséért, amennyiben ez nem sikerül, akkor új, független filmes alapítványt hoznak létre.

A tanácskozás előtt flashmobot tartottak a helyszínen az Akciócsoport a magyar kultúráért elnevezésű társulás szervezésében. A villámcsődületen az elkészült filmek hiányában elmaradó 44. filmszemlét kérték számon a Magyar Nemzeti Filmalaptól. Felolvasták a korábbi években elkészült alkotások címeit, valamint kifogásolták, hogy 2013-ban egyik A-kategóriás filmfesztiválon sem fog szerepelni magyar alkotás.

 

 

- MTI -

Ezek is érdekelhetik