Magyarország

2013.05.22. 08:19

OGY - Folyamatos és egységes lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés

Budapest, 2013. május 21., kedd (MTI) - A nemzetbiztonsági átvilágítás újraszabályozásáról döntött a parlament: ezután folyamatos és egységes lesz az ellenőrzés.

Budapest, 2013. május 21., kedd (MTI) - A nemzetbiztonsági átvilágítás újraszabályozásáról döntött a parlament: ezután folyamatos és egységes lesz az ellenőrzés.

A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt törvényjavaslatát kedden kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés.

Az ellenőrzés két részből áll. Először kérdőív alapján egy teljes körű adattári ellenőrzést hajtanak végre. Az új szabályok szerint a jövőben csak egyfajta, a jelenlegi legmagasabb biztonsági fokozatúnak, azaz a C típusúnak megfelelő kérdőív kitöltésével kezdődhet a nemzetbiztonsági átvilágítás. Ha nincs kockázat, ezután kiadják a jogviszony betöltéséhez szükséges hozzájárulást. Az eljárás határideje 45 napra rövidül.

A nemzetbiztonsági ellenőrzést fő szabály szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el, de bizonyos esetekben - például saját személyi állományának ellenőrzésekor - az Információs Hivatalnak, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak is van ilyen feladata.

Újdonság az átvilágítás második lépcsője, vagyis az, hogy a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók, és kockázat esetén a korábban megadott hozzájárulás visszavonható. Jelenleg ötévente kell kezdeményezni nemzetbiztonsági ellenőrzést, a módosítás után viszont a jogviszony fennállása alatt az bármikor megismételhető, és ennek során titkos információgyűjtést is alkalmazhatnak.

A folyamatos ellenőrzés tehát azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor, az érintett értesítése nélkül, dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizzék. Bírói engedélyhez között titkos információgyűjtés - vagyis például lehallgatás, lakásátkutatás, levelek elolvasása - évente legfeljebb kétszer 30 napig alkalmazható. A miniszterek, az államtitkárok, a parlamenti képviselők, valamint a miniszteri kabinetvezetők és politikai tanácsadók esetében kizárt a folyamatos ellenőrzés.

Ha a szolgálat a vizsgálat során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, megtagadja vagy visszavonja a kinevezéshez szükséges hozzájárulást, és erről tájékoztatja az ellenőrzés kezdeményezőjét, aki így nem létesíthet jogviszonyt a jelölttel, illetve a már fennálló jogviszonyt köteles megszüntetni. A hozzájárulás megtagadásáról vagy visszavonásáról szóló határozat ellen a szakminiszternél nyújtható be a panasz.

Ezután tehát nem tartozik a munkáltató mérlegelési jogkörébe a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményének felhasználása. Ugyanakkor a törvény lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményező felettes szerve hozzájáruljon a jogviszony létesítéséhez a szolgálat hozzájárulásának hiányában is.

Az átvilágítás alá esők köre nem változik.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala és a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint -felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos minősítésű adatot kezelők, a Független Rendészeti Panasztestület tagjai és az országgyűlési őrök.

Nem világítják át a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az alkotmánybírókat, az Országgyűlés, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, az EP-képviselőket, valamint azokat a parlamenti képviselőket, akik nem tagjai a nemzetbiztonsági vagy a honvédelmi bizottságnak.

Az átvilágításkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esőknek a kockázati tényezők között egyebek mellett arról kell számot adniuk, hogy milyen magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal, fogyasztanak-e alkoholt, s ha igen, milyen mértékben, szenvedtek-e alkoholfüggőségben, alkalmanként vagy rendszeresen fogyasztottak-e kábítószert, van-e házasságon, illetve élettársi közösségen kívüli viszonyuk, illetve álltak-e kapcsolatban a demokratikus jogállam alapelveit tagadó (fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy más szélsőséges) mozgalommal. E kérdéseket a házas-, illetve élettársakra vonatkozóan is meg kell válaszolni.

Nem kell viszont számot adniuk az érintetteknek arról, kapcsolatban álltak-e 1990 előtt a kommunista, szocialista ideológia "kiszolgálására létrehozott szervezettel", vagyis tagjai voltak-e például az állampártnak. Az ezt kezdeményező fideszes módosító javaslatot ugyanis korábban leszavazta a parlament.

Kedden nem támogatta a Ház azt az MSZP-s módosító indítványt sem, amely bírósági jogorvoslatot tett volna lehetővé a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításai miatt benyújtott panasszal kapcsolatos miniszteri döntés ellen. A szocialisták szerint ennek hiányában sérül a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjog.

- MTI -  

Ezek is érdekelhetik