Sukoró-ügy - Egy tanú szerint Joav Blumék kizárólagos jogot kértek a kaszinó működtetésére

Szolnok, 2013. május 15., szerda (MTI) - A Joav Blum Izraeli-magyar üzletember által képviselt külföldi befektetői csoport kizárólagos jogot kért a Fejér megyei Sukoróra tervezett kaszinó működtetésére - mondta tanúvallomásában egy, akkor a Pénzügyminisztériumban (PM) dolgozó hivatalnok a Sukoró-ügyként ismert per szerdai tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken.

A per fő vádlottjai Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója és Markó Andrea, a PM volt szakállamtitkára, akiket a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádol.

A tárgyaláson a felolvasták annak a volt főosztályvezetőnek több elküldött és kapott elektronikus levelét, aki Markó Andrea beosztottjaként dolgozott.

Ezekből kiderült, hogy a volt főosztályvezető a szerencsejáték-koncesszió ügyében levelezést folytatott a befektetői csoport jogi képviselőjével, és néhány fejleményről tájékoztatta feletteseit, illetve feljegyzést készített Veres János pénzügyminiszter részére is.

A levelek tartalma és a tanú által elmondottak szerint a Joav Blum izraeli-magyar üzletember által képviselt külföldi befektetői csoportnak azért kellett a tervezett beruházás színhelyét áttennie az eredetileg tervezett albertirsai térségből a közép-dunántúli régióba, mert az akkori állami álláspont szerint egy statisztikai régióban csak egy első osztályú kaszinó létrehozását engedélyezték.

A levelekből kiderült az is, hogy a befektetők a projektet igyekeztek nemzetgazdaságilag fontosnak feltüntetni, és a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel való találkozás után eldőlt, hogy a kaszinóberuházás Sukoró környékén folytatódik.

Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.

A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A büntetőper csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatódik a Szolnoki Törvényszéken.

- MTI -