Könnyebb lesz, de rizikósabb a lakásépítés?

Nyíregyháza - Sok még az aggály a törvénymódosításokkal kapcsolatban.

– Elsősorban az építés-igazgatási bürokrácia csökkentése volt a Miniszterelnökség célja, amikor arról döntöttek, hogy sem a 300 négyzetméter alatti, sem pedig az ettől nagyobb lakáscélú ingatlanra nem kell építési engedélyt kérni, azaz elég lesz az egyszerű bejelentés is – mondta el véleményét Szűcs József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei területi Építész Kamara elnöke, amikor az új rendelkezésekről kérdeztük, majd hozzátette: – A szándékot feltehetően egyre több területre ki akarják majd terjeszteni, s ennek a kísérleti terepe a 300 négyzetméter alatti és feletti lakások világa.

Mint látható, a könnyítésen van a hangsúly, ám ez egyelőre nem nyugtat meg mindenkit. Sokan vélekednek úgy, hogy az új helyzet újabb kérdőjeleket vet fel. Közéjük tartozik Szűcs László nyíregyházi építész is, aki úgy tapasztalja: a jogalkotó egyszerűsítési szándéka egyelőre nem igazán érzékelhető.

Mint mondta: – A gyakori jogszabályosítás miatt sokszor azt se lehet biztosan tudni, hogy adott lakásépítésekre milyen kötelezettségek vonatkoznak. Ami azért nem mindegy, mert jogszerűtlen építkezésnél komoly építési bírság szabható ki.

Vajon most – amikor lakáscélú építkezéseknél egyszerűsítették az engedélyeztetési eljárást, s a korábbi mérethatárt is feloldották – ki mit fog építeni? Egyre gyakrabban merül fel az imént megfogalmazott kérdés, s elsősorban az építész szakma ízlelgeti aggodalmas várakozással a kialakult helyzetet.

Már a tenyerüket dörzsölik

Mert ahogy Szűcs József, a megyei területi építész kamara elnöke lapunknak elmondta, eddig legalább a klasszikus engedélyeztetési eljárásban – ha megadták az engedélyt – mindenki nyugodt lehetett, hogy nagy baj nem történhet, és senki nem fog szabálytalanságokba belefutni.

– Sajnos most, az új mechanizmusban nem működnek ezek a kontrollok. Mert elektronikus formában is feltöltésre kerülnek a tervek, kötelező ellenőrzésre legfeljebb kétszer megy ki az ellenőrző hatóság. Az első alkalommal valószínűleg már a falak is állnak, tehát ha valami rendellenes történt, netán rossz helyre tették a házat, az sokára derül ki. S ha mondjuk valamiből ügyet csinál a szomszéd, ebből még nagyobb perek is származhatnak.

– Rossz nyelvek szerint a következő években már dörzsölheti is a tenyerét a jogász szakma, ugyanis nem kizárt, hogy ebből fognak megélni. Az építész szakmának is fel kell tudni nőni mindehhez. A mi megyei kamaránkban nagyjából 200 embert tartunk nyilván, akik jogi értelemben tervezhetnek, de nem lennék biztos benne, hogy mindenki a helyzet magaslatán áll és mindennel tisztában van – mondta el, de még hozzátette: – Az egyetlen biztosíték, hogy a tervezőnek és a kivitelezőnek kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie. Enélkül fel sem tölthető semmiféle terv az online felületre.

Magukra hagyták őket

– Sajnos a helyi építési szabályok sem tudnak minden szituációra receptet adni, s gyakori, hogy bizonyos kérdésekre nincs egyértelmű válasz – sorolta aggályait Szűcs László építész is. – Ilyen lehet például a – kialakult, de nem egységes – környezetbe illeszkedés mikéntje. De vannak olyan kérdések is, amelyek kifejezetten szubjektívek (például színek, anyaghasználat). Az építőiparban számtalan szituáció előfordulhat. Egy engedélyeztetési eljárás során legalább született állásfoglalás a problematikusabb helyzetekben is. Az építészeti terveket véleményezte a Tervtanács, az építési hatóság felügyelte a jogszerűséget és bevonta a szükséges szakhatóságokat. Most viszont az építészek kicsit magukra lettek hagyva.

– Minden építésjogi kérdésben nekünk kell állást foglalni, miközben az ellenőrző hatóság értelmezése eltérő is lehet. Így a legkörültekintőbb ügykezelés mellett is előfordulhat, hogy elmarasztalják a tervezőt vagy az építtetőt. Most az építtető kezét is nekünk kell fogni, holott közülük sem mindenki képes felnőni az új kihívásokhoz, például az e-napló vezetéséhez. Ezért sok építész például az egyszerű bejelentéssel már nem is foglalkozik, mert túlzottan rizikósnak érzi. A most már kötelező felelősségbiztosítás sem terjed ki igazán minden káreseményre, például a leggyakrabban előforduló penészedésre, beázásra nem vonatkozik.

Itt legalább igazolják

– De, hogy valami pozitívumot is említsek – az ország több részén tapasztaltakkal szemben –, Nyíregyházán legalább lehet beépítési igazolást kérni a Polgármesteri Hivataltól, amiben pontosan leírják, milyen építési előírások vonatkoznak a konkrét telekre, és már az építkezés előtt felhívják az építtető figyelmét az esetleg szükséges (például telekrendezés, szakhatóságok bevonása, s egyéb) teendőkre – adott egy rövid áttekintést Szűcs László, az építészek szemszögéből.

Amiket mindenképpen fontos tudni, mielőtt építkezni kezdenénk!

– Új lakóház építésekor 300 négyzetméter alatt nem kell építési engedélyt kérni – ismertette a legfontosabb tudnivalókat Éva Péter, a nyíregyházi önkormányzat Építésügyi Osztály vezetője.

– Elegendő úgynevezett „egyszerű bejelentést” tenni, ez az e-epites.hu oldalon, az Elektronikus Építési Napló megnyitásával megtehető. A dokumentációnak, vagyis az építési naplónak minden fontos adatot – a kivitelező, a tervező és a művezető, ha szükséges, akkor a műszaki ellenőr adatait – is tartalmaznia kell. A kiviteli tervek feltöltése – amelynek a tartalmát az építészkamarai szabályzat tartalmazza – értelemszerűen a tervező feladata. A készenlétbe helyezés, vagyis a benyújtás után 15 nappal lehet elkezdeni a munkavégzést. A rögzített adatokat az Építésfelügyeleti Hatóság évente legalább két alkalommal leellenőrzi, s azonnal eljárnak, ha valamilyen problémát, hiányosságot találnak. Ez a szabályozás tehát 300 négyzetméter alatti új lakóházakra vonatkozik, s teljesen mindegy, hogy egy vagy két lakást tartalmaz-e. Ezt azért fontos leszögezni, mert három lakás ebbe az alapterületbe általában már nem fér bele. Ugyanez a szabály vonatkozik a 300 négyzetméter feletti lakóházak építésére is, azzal a kikötéssel, hogy ebbe az épületnagyságba csak egy lakás tartozhat, s az építtető kizárólag saját használatra építheti. Az ingatlan rendeltetését az elkészültétől számított öt évig nem lehet megváltoztatni. Meglévő épületek 300 négyzetméter fölötti bővítése esetén elég egy egyszerű bejelentés. Ebben az esetben nem releváns a lakások száma, de az ingatlan csak lakás funkcióval használható, kizárólag saját használatra fordítható, s ezt ennél a formációnál is fenn kell öt éven át tartani. Mivel a módosítás kimondottan a lakásépítők érdekében lépett életbe, az egyszerűsítés melléképületre, gazdasági épületre nem vonatkozik. Ami persze nem jelenti azt, hogy az adott tömbben ne lehetne garázs vagy barkácsműhely. A lényeg, hogy a terület 51 százaléka lakáscélú legyen – figyelmeztetett az osztályvezető.

KM-MJ