Közbeszerzési Hatóság: az EU élmezőnyében van a magyar közbeszerzések átláthatósága

Budapest - A magyarországi közbeszerzések átláthatósága az EU élmezőnyében van, a tagállamok jelentős részével ellentétben teljes a nyilvánosság az Európai Bizottság felmérése szerint is - mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett közbeszerzési konferencián.

A teljes nyilvánosság - mint mondta - azt jelenti, hogy Magyarországon az ajánlatkérők betartják a törvényi kötelezettségeiket. Hangsúlyozta, hogy sok más EU-tagnál az információfeltöltés elmarad a magyarországitól, a belföldi gyakorlattól eltérően számos országban több felhívás jelenik meg, mint eredményről szóló tájékoztató. Hozzátette, hogy tavaly a 8811 eredményes közbeszerzési eljárásból alig 10 százalék volt Magyarországon az előzetes hirdetmény nélküli, vagyis nem nyilvános pályázatok aránya, a közbeszerzések értékét tekintve pedig alig 4,7 százalék ez az arány. Az egyajánlatos szerződések aránya már tavalyelőtt 20 százalék alá esett a 2010-es 31 százalékról, az ennél magasabb adatok hibás számításokon alapulnak - mondta a KH vezetője. Rigó Csaba hangsúlyozta azt is, hogy a KH döntőbizottsága tavaly 640 eljárásban rekordösszegű, csaknem 830 millió forintnyi bírságot szabott ki, ebből 570 millió folyt be mostanáig. Közölte továbbá, hogy a KH 2017-es beszámolója elkészült, és hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának dékánja hangsúlyozta, hogy a jól menedzselt közbeszerzés a hatékony gazdálkodás feltétele, ennek hiánya viszont rontja a versenyképességet. Előbbihez felkészült, hivatásos szakemberekre van szükség, de Magyarországon 500-800 szakértő hiányzik a közbeszerzési területről, a pályát ezért vonzóvá kell tenni a fiatal szakemberek számára - tette hozzá. Megjegyezte, hogy Magyarországon tavaly az eredményes közbeszerzések szerződési értéke meghaladta a 3600 milliárd forintot, vagyis a GDP csaknem 10 százaléka ment át a közbeszerzési eljárásokon.

Boros Anita, az NKE közbeszerzési tanácsadói továbbképzés szakfelelőse a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések jogszabályi és hivatali környezete sok változáson ment át az elmúlt évtizedekben, a közbeszerzési eljárásokat pedig az EU szigorúan felügyeli. Az ellenőrzés azért is indokolt, mert évente az uniós GDP 14 százaléka megy közbeszerzésekre - tette hozzá. Folyamatosan jönnek létre új közbeszerzési típusok, ennek megfelelően számos háttérjogszabály is született, amit ismerniük kell a közbeszerzéssel foglalkozó szakembereknek - hangsúlyozta. Az előadást követően Rigó Csaba kérdésre válaszolva a közbeszerzések szabályosságát és átláthatóságát fontos szempontnak nevezte és hangsúlyozta, hogy a korrupciós kockázat az utóbbi években a közbeszerzések terén is jelentősen csökkent. Hozzátette, hogy a korrupciós érzet és a korrupció nem azonos, az utóbbiról szóló hírek sokszor téves mutatókon és hiányos adatbázisokon alapulnak. A KH vezetője megjegyezte, hogy az ajánlatok száma nőtt, a jogsértések száma pedig csökkent tavaly is. Közölte, hogy a visszafizetendő uniós támogatásokról szóló tájékoztatót a hivatal még nem kapta meg, de - mint mondta - az elmarasztalások "cáfolhatók", a kifogásolt eseteket a KH kivizsgálja.

Boros Anita elmondta, hogy az NKE közbeszerzési továbbképzésének elindítását a közbeszerzési szakemberek továbbképzésének uniós elvárása mellett a bővülő joganyag, valamint a joggyakorlat ismerete is indokolja. Hozzátette, hogy a szakemberek képzése háttérbe szorult az elmúlt években, ezért a közszolgálati egyetem - mint mondta - naprakész, gyakorlatközpontú képzést dolgozott ki.

- MTI -