ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÓ: TUDOMÁNY-TECHNIKA

Barack Obama kormánya februárban kivette a 2011-es költségvetési tervből a Holdra való visszatérés programját takarékosságra hivatkozva. Az előző, Bush-kormány által 2004-ben elindított Constellation nevű program célja az volt, hogy amerikai űrhajósok 2020-ig ismét leszálljanak a Holdra.

Egy 60 millió évvel ezelőtt élt óriáskígyó csigolyáit találták meg amerikai kutatók egy kolumbiai szénbányában. A csontmaradványok alapján a hüllő, amely a Titanoboa cerrejonensis nevet kapta, 15 méternél hosszabb lehetett, súlya pedig több mint egy tonna volt.

Egy brit tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a cambridge-i egyetem kutatói olyan mesterséges hasnyálmirigy fejlesztésébe kezdtek, amely nagymértékben leegyszerűsítené az 1-es típusú, főleg gyermekeket és serdülőket érintő cukorbetegség kezelését.

Újabb rekordot állítottak fel márciusban a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetőjében (LHC), ahol 7 teraelektronvolt (7 ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztették a fényhez közeli sebességgel száguldó protonnyalábokat. Ez az LHC tavaly novemberi újraindítása utáni 2,36 TeV-es rekordenergia háromszorosa.

Bejelentették spanyol orvosok áprilisban, hogy sikeresen elvégezték a világ első teljes arc-transzplantációs műtétjét. A 31 éves beteget öt évvel ezelőtt érte baleset: az arcát szinte teljesen szétroncsolta egy lövés. A férfi teljes arcbőrt, arcizmokat, járomcsontot, orrot, ajkakat és fogakat kapott egy donortól.

Sokmilliónyi szerves molekulát találtak tudósok egy negyven éve földbe csapódott meteoritban. A felfedezett molekulák nem feltétlenül utalnak földönkívüli életre, de az élet kialakulásához elengedhetetlenek, és információkkal szolgálhatnak a naprendszerünk ősi körülményeiről. A Murchison meteorit ugyanis még a Napnál is idősebb.

A NASA és az indiai űrhivatal közös kísérletében a Chandrayaan-1 űrszonda radarjai óriási mennyiségű vízjeget fedeztek fel a Hold sarkvidékeinél, összesen 40, kisebb-nagyobb kráterben. A mérések szerint ezek mélyén, ahová a napfény sosem ér el, 600 millió tonna víz is lehet, mínusz 250 fokos jéggé fagyva.

Orosz és amerikai tudósok áprilisban bejelentették, hogy közös munkával előállították a 117-es rendszámú elemet. Az átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem a második legnehezebb ismert tagja lett a periódusos rendszernek. A kalcium és berkélium ütköztetésével létrehozott új atom készítése különleges magfizikai bravúrnak számít, és erősíti azt az elképzelést, hogy a természetben előforduló 92 atomfajtán túl a szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek, melyek különleges tulajdonságokat hordozó atommagokat tartalmazhatnak.

Visszatért a rosszemlékű talidomid, az a vegyület, amely fél évszázaddal ezelőtt a világ eddigi legmegrázóbb gyógyszerkatasztrófájának kiváltója volt a Contergan nevű enyhe nyugtató és altató alkotórészeként. A Nature Medicine című szaklap áprilisi bejelentése szerint francia kutatók sikeresen alkalmazták a hírhedt vegyületet állatokon az úgynevezett HHT nevű betegség, más néven az Osler-Weber-Rendu kór esetében. Az 1957 után forgalmazott Contergan miatt a szert szedő állapotos nők tömegében hoztak világra torzszülötteket. A kéz- és a lábfejek közvetlenül a törzsből nőttek ki, vagy ki sem nőttek számos esetben. Más esetekben hiányzó vagy rendellenes fülkagylókat, ajak-, illetve szájpadlás-hasadékot, az arc, a gerinc és a tápcsatorna súlyos fejlődési zavarait figyelték meg. Az orvosok nem tudták, mi történt, míg végül 1961 végén egy német és egy ausztrál orvos egymástól függetlenül bebizonyította, hogy a talidomid okozta a rendellenességeket a magzatokban.

Eltűnt a Jupiter egyik sávja. Májusban jelentették be csillagászok, hogy a Naprendszer legnagyobb bolygójáról készült felvételek tanúsága szerint hiányzik a déli egyenlítői öv. 2009-ben még a helyén volt, ezután azonban a bolygó túl közel került a Naphoz, meggátolva a földi megfigyeléseket. Amikor a Jupiter újra előtűnt, meglepő kép fogadta a csillagászokat, akik jelenleg még nem tudják, hogy mi történt. Ilyen eseményt 1973-ban is észleltek, amikor a NASA Pioneer 10 űrszondája elkészítette első közeli felvételeit a bolygóról, illetve átmenetileg az 1990-es években is fehér sávok váltották fel a sötéteket.

Csillagászati felfedezés volt a júniusi tudományos szenzáció is. Amerikai kutatók bejelentették, hogy adataik szerint a Mars felszínének egyharmadát egy óriási, az élet kialakulására is alkalmas óceán borította 3,5 milliárd évvel ezelőtt. Az Atlanti-óceán méretű vízfelület a bolygó északi pólusáig ért és annyi vizet tartalmazott, mint amennyi a Föld vízkészletének egytizede.

Ötszázhúsz napos földi Mars-utazást kezdett meg június elején a moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézet kísérleti kamrájában hat kiválasztott ember, három orosz, egy olasz-kolumbiai, egy francia és egy kínai. Az önkéntesek magas képzettségű mérnökök, orvosok, biológusok, kutatóűrhajósok, pilóták és sporttrénerek Ez a Marsig tartó és onnan visszatérő űrutazás első, teljes szimulálása. A programban Magyarország is szerepet kapott. Dr. Balázs László és dr. Ehmann Bea, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében működő Űrkutató Csoport munkatársai a legénység viselkedésének elemzését végzik.

Bejelentették a lipcsei Max Planck intézet vezetésével zajló kutatás vezetői, hogy megfejtették a neandervölgyi ember örökítő anyagának jelentős részét. Az eddigi elemzések csak a mitokondrium örökítő anyagát érintették, és nem támasztották alá a modern ember és a 30 ezer éve kihalt neandervölgyiek közötti rokonságot. A legújabb eredmények viszont azt mutatják: az ismert ősember biológiai nyomait a mai európai és ázsiai lakosság génjeinek 1-4 százalékát hordozza.

Brit tudósok bejelentése szerint megoldották a "mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" ősi rejtélyét. A Sheffield és a Warwick Egyetem kutatói szerint a megfejtést a tojáshéjban kell keresni, annak kialakulásában ugyanis létfontosságú szerepet játszik egy protein, ami kizárólag a tyúkok szervezetében termelődik. Vagyis eleinte a csirkék, illetve ezek ősei nem tojásból keltek ki, a tojásrakás csak a későbbiekben fejlődött ki.

Ősszel megkezdték az Egyesült Államokban az első beteg kezelését átalakított embrionális őssejtekkel, amelyeket abortusz utáni magzatokból nyertek. Az őssejteket biokémia úton alakítottak át, és így sikerült az idegsejtek bizonyos típusainak kezdeti állapotát létrehozni. A Geron nevű amerikai cég bejelentése szerint bizalmasan kezelik az első, ilyen jellegű klinikai tesztet, ezért részleteket nem közölnek. Csak annyit tudni, hogy a betegnek gerincagyi és agyi sérülései vannak, és az egyik atlantai kórházban kezelik. A Geron az első cég, amely megkapta az amerikai egészségügyi hatóságok engedélyét az embrionális őssejtek emberen történő kipróbálására.

Novemberben a kanadai McMaster University egyetem kutatói bejelentették, hogy egyszerű bőrsejtekből alkottak vérsejteket, amivel forradalmasíthatják számos betegség, így például a vérrendszeri betegségek vagy a rák kezelését és gyógyítását.

A tudomány történetében először sikerült fizikusoknak csapdába ejteniük az antianyagot. A részecskék befogása a genfi CERN-ben, a Nagy Hadronütköztetőnek otthont adó fizikai kutatóintézetben történt novemberben. 38 antihidrogént sikerült elkapni másodpercek töredékéig. Antihidrogént már előállítottak korábban is, de az azonnal el is tűnt. A novemberi sikeres kísérlet lehetővé teszi végre az antianyagok megmérését és tanulmányozását, ezzel is segítve igazolni a modern fizika alaptételeit.

És végül az év Nobel-díjasai:

A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat a brit Robert Geoffrey Edwards, a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a "lombikbébi"- módszer úttörő kutatója kapta. Edwards végezte el az első olyan sikeres mesterséges megtermékenyítést emberi embrióval, amelynek eredményeként 1978. július 25-én megszületett az első lombikbébi.

A 2010-es fizikai Nobel-díjat Andrej Gejm és Konsztantyin Novoszelov orosz származású fizikusok kapták, a grafénnel kapcsolatos kutatási eredményeikért. A grafén egy teljesen új matéria, amelynél vékonyabbat és erősebbet eddig nem ismertünk. A grafénból - műanyaggal keverve - kiváló tulajdonságú anyagok állíthatók elő, amelyek vezetik az áramot, erősek, könnyűek és a hőnek jobban ellenállnak: A jövőben űreszközök, repülőgépek, sőt autók anyagában találkozhatunk velük.

A 2010-es kémiai Nobel-díjat az amerikai Richard F. Heck, az amerikai-japán Ei-ichi Negishi és japán Szuzuki Akira kapták megosztva a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. Az általuk kifejlesztett eljárások például új gyógyszerek fejlesztésében nélkülözhetetlenek.

A 2010-es közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban Nobel-emlékdíjat Peter Diamond amerikai, Dale T. Mortensen amerikai és Christopher A. Pissarides brit közgazdászok kapták megosztva a munkaerő-piaci súrlódás jelenségének matematikai modellezéséért.

A matematikában nincs Nobel-díj, Grigorij Perelman orosz matematikus munkássága és újabb különös esete mégis megérdemli, hogy a Nobel-díjasok sorában említsük. A külvilágtól szinte teljesen elzárkózva élő orosz tudós, akit korunk legnagyobb matematikusának tartanak, 2010-ben ismét visszautasított egy kiemelkedő kitüntetést. 2006 augusztusában, Perelmannak ítélték a Nemzetközi Matematikai Unió egyik Fields-érmét, a matematikusok Nobel-díját. Perelman azonban nem vette át és nem is vett részt a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson. 2010 júniusában ismét odaítélték neki a Poincare-sejtés hibátlan megoldásáért az egymillió dolláros díjat, de ő ismét elutasította. A 45 éves különc tudós egy elhanyagolt lakásban él, újságírókat nem fogad. Egyszer azt mondta:"Nem hiszem, hogy bármit tudnék mondani, ami a nagyközönséget a legkisebb mértékben érdekelné."

A 2010-es Nobel-békedíjat a börtönben lévő kínai emberi jogi aktivista, Liu Hsziao-po kapta, amit Peking provokációnak nevezett. Az 54 éves férfit, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakját államellenes felforgatás címén 11 év börtönre ítélték, miután egyike volt a Charta 2008 szerzőinek, akik kiáltványukban demokráciát követeltek Kínában. Peking úgy ítélte meg, hogy Liu Hsziao-po kitüntetése ellentétes a Nobel-békedíj elveivel, és lázítás Kína ellen. A kitüntetésről a kínai hivatalos médiában egyetlen hír sem jelent meg, a kormány pedig felszólította a külföldet, hogy ne küldjön képviselőket a decemberi oslói díjátadásra, amelyen egy üres székre helyezték el Liu Hsziao-po kitüntetését.

A világhírű perui író, Mario Vargas Llosa kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. A 74 éves írót, akinek szinte minden műve megjelent Magyarországon, évek óta a legrangosabb díj várományosának tartották. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a díj odaítélésnek indokaként két tényezőt említett meg a perui író műveivel kapcsolatban."A hatalom szerkezetének ábrázolását valamint az egyén ellenállásának, lázadásának és bukásának erőteljes megjelenítését".

- Független Hírügynökség -