Londoni elemzők: az MNB egyelőre nem mozdul, de van távlati kamatemelési esély

London, 2011. október 24., hétfő (MTI) - Londoni felzárkózó piaci elemzők jórészt a 6,00 százalékos alapkamat tartását várják a magyar jegybank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésétől. A kamatemelésre esélyt látó londoni szakértők többsége a monetáris szigorítást inkább a későbbi hónapokra valószínűsíti, bár a Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint akár keddre sem zárható ki teljesen a "meglepetés".

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai szerint azonban kedden valószínűleg marad a jelenlegi alapkamat, de a ház a következő hónapokban nagyobb esélyt lát a kamatemelésre, mint a kamatcsökkentésre, és arra számít, hogy a keddi monetáris tanácsi ülésen is szóba kerül az emelés.

A JP Morgan szerint miután a svájci frank forintárfolyama most jórészt stabil, az MNB toleránsabb lehet az euró forintárfolyamának emelkedésével szemben, és a rövid távú árfolyamkilengéseket valószínűleg devizapiaci beavatkozásokkal kezeli.

A ház szerint a magyar gazdaság sebezhetősége a devizaárfolyam-kilengésektől érdemben csökkenhet 2012 közepétől, ha a kormánynak sikerül a devizahiteleseket a forinthitelek felé átterelni, és ebben az esetben mód nyílhat jegybanki kamatcsökkentésre. Amíg azonban a deviza-hitelállomány nem csökken, az MNB óvakodni fog bármiféle olyan lépéstől, amely gyengítheti a forintot - vélekedtek a JP Morgan közgazdászai.

A cég alapeseti forgatókönyve 2012 második felében összesen fél százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsít.

A JP Morgan elemzői szerint azonban egyelőre bármiféle kamatmódosítás, így a kamatemelés előtt is magasak az akadályok. A forint most gyengébb, mint 2008 októberében, amikor az MNB 3,00 százalékpontos emelést hajtott vége, ám a bankok tőkehelyzete jobb, a kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra, és a jegybanki devizatartalékok azóta megkétszereződtek - fejtegették előrejelzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai.

Pontosan ugyanerre a következtetésre jutottak a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái is. A ház értékelése szerint - jóllehet a forint most gyengébb, mint 2008 októberében -, a bankok erősebbek, az állampapírpiac működik, és a jegybanknak kétszer akkora devizakészlete van az intervencióhoz, ha ez szükségessé válik.

A Morgan Stanley szerint "meglehetősen távolinak" tűnik a vészkamatemelés esélye, és egy ilyen fejlemény csak akkor valószínű, ha a forintárfolyam volatilitása nagymértékben növekedne.

Hasonló véleményen vannak egy másik nagy londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci elemzői. Előrejelzésükben közölték, hogy amikor a minap Budapesten tárgyaltak, az MNB illetékeseinek határozottan az volt az álláspontjuk, hogy a forint jelenlegi gyengesége "nem jelenti 2008 októberének megismétlődését".

A Barclays Capital londoni szakértői közölték: budapesti tárgyalásaikon az MNB azzal érvelt, hogy a rövid távú, nagyarányú árfolyam-ingadozást jobban lehet kezelni devizapiaci intervenciókkal.

A Barclays Capital elemzői hozzátették: a 300 forint körüli euróárfolyam ellenére is azon a véleményen vannak, hogy az MNB "még mindig messze jár a vészkamatemeléstől".

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci szakértői által a keddi monetáris tanácsi ülés előtt adott értékelés szerint az MNB "csapdahelyzetben" van. A stagnáló belső kereslet kamatcsökkentést indokolna, ám a végtörlesztési program körüli bizonytalanság, a bizonytalan euróövezeti helyzet, a nagyarányú függés a külső finanszírozástól és a nem rezidens befektetők rekordszintű jelenléte a hazai kötvénypiacon azt jelenti, hogy az MNB nem engedheti meg a forint további gyengülését.

Ugyanakkor egy "idő előtti" kamatemelés fokozná a hazai adósokra - köztük a kormányra - nehezedő nyomást.

Mindezt egybevetve a Goldman Sachs londoni elemzői azt várják, hogy a magyar jegybank kedden - és még 2012 jelentős részében is - tartja a jelenlegi alapkamatot, ha az euróövezeti költségvetési és banki problémák megoldásával kapcsolatos bizonytalanságok fennmaradnak ugyan, de a helyzet nem csúszik ki az ellenőrzés alól, és nem vezet jelentős tőkekivonáshoz Magyarországról.

A GS szerint valószínűtlen a vészkamatemelés, ha nem indul gyors forinteladási hullám és nem erősödik ugrásszerűen az árfolyamvolatilitás.

A BNP Paribas felzárkózó térségi közgazdászai szerint ugyanakkor számos, Magyarországgal kapcsolatos piaci kockázati mutató - például a forintárfolyam és a magyar kormánykötvények törlesztési kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása - alapján "nyilvánvaló", hogy az MNB-kamatemelés valószínűsége az utóbbi időben "markánsan emelkedett".

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző cég felzárkózó térségi közgazdászai is azt emelték ki, hogy a legutóbbi eladási nyomás hatására a forint ma olyan árfolyamszintekre került, amelyek korábban védelmi jellegű kamatemelésekre késztették az MNB-t. A ház londoni elemzői ennek alapján azt jósolják, hogy ha az MNB a következő három hónapban módosítja alapkamatát, az - a "komor" gazdasági növekedési kilátások ellenére - sokkal nagyobb valószínűséggel lesz kamatemelés, semmint kamatcsökkentés.

A cég szakérőinek forgatókönyvei szerint ha a forint megmarad a 290-300 forint/euró körüli árfolyamsávban, akkor az MNB alapkamata sem az idén, sem jövőre nem változik. Ha azonban a forint 310-320 környékére gyengül az euróval szemben, akkor már "reális lehetőséggé" válik a védelmi célú kamatemelés.

A Capital Economics elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-nek csak akkor nyílna módja kamatcsökkentésre, ha a forint 270-280 forint/euróig erősödne, a ház szerint azonban a jelenlegi környezetben ez "valószínűtlen".

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti