IMF-együttműködés - Londoni elemzők: csökkenhet a leminősítés esélye, javulnak a magyar CDS-árazások

London, 2011. november 17., csütörtök (MTI) - Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint csökkenhet Magyarország rövid időn belüli leminősítésének esélye annak a csütörtöki bejelentésnek a hatására, hogy a kormány tárgyalásokat kíván kezdeni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új típusú együttműködésről.

A bejelentés után hirtelen javulással többheti mélypontra süllyedt a csütörtök délutáni londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője a bejelentést kommentálva úgy vélekedett, hogy a tárgyalások hírével Magyarország "időt nyerhet a hitelminősítőknél", és elképzelhető, hogy a hitelminősítők - ha szándékukban állt a magyar adósosztályzat rontása - ezt a döntésüket most elhalasztják.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza az MTI-nek csütörtökön szintén azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a hitelminősítői döntések halasztását.

Az esetleges magyar leminősítésre a Standard & Poor s, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tette eddig a legerőteljesebb utalást. Az S&P szombaton Londonban bejelentette, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette a "BBB mínusz" - vagyis a befektetési ajánlású sáv alsó szélén lévő - hosszú futamú magyar államadós-osztályzatot. A cég azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok, emellett "kiszámíthatatlanabbá" vált a magyarországi gazdaságpolitikai környezet, aminek negatív hatása lehet a gazdasági növekedésre és a kormányzati pénzügyekre.

A Standard & Poor s a szombati bejelentéshez fűzött elemzésében még azt közölte, hogy a felülvizsgálat eredményéről várhatóan ebben a hónapban döntést hoz, azoknak a további információknak a függvényében, amelyeket a magyar kormány szolgáltat a gazdasági kihívások kezelésének mikéntjéről.

Az IMF-együttműködésről szóló tárgyalások csütörtöki bejelentése utáni kommentárjában Neil Shearing úgy vélekedett, hogy a közlemény szövegezéséből következtethetően a magyar kormány nem elsősorban a teljes körű IMF-programot jelentő készenléti megállapodásra törekszik, hanem olyan egyezségre, amely "közelebb áll" az úgynevezett rugalmas hitelkerethez (FCL).

Ez az IMF-eszköz enyhébb feltételrendszerrel biztosít finanszírozási hozzáférést szükség esetén.

A Capital Economics londoni felzárkózó piaci főközgazdásza azonban úgy vélekedett, hogy minél szélesebb körű feltételrendszer kötődik bármilyen jövőbeni IMF-segítséghez, "annál jobb", tekintettel arra, hogy a magyar piacon a legutóbbi időszakban tapasztalt eladási nyomás - és a leminősítési kockázat is - részben a kormány gazdaságpolitikájának hitelességével és kiszámíthatóságával kapcsolatos aggodalmakkal függött össze.

Shearing szerint kérdéses, hogy az IMF hajlandó-e a segítségnyújtásra a teljes körű készenléti megállapodáson kívül bármilyen más formában. Lengyelország és több latin-amerikai ország kérte a rugalmas hitelkeretet a valutaalaptól 2009 elején, és meg is kapták ezt a fajta finanszírozási lehetőséget, azon az alapon, hogy sikerült csökkenteniük az inflációt, a folyómérleg-hiányt és az államháztartási deficitet, emellett hiteles gazdaságpolitikát folytattak.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint Magyarország az infláció és a folyómérleg-egyenleg terén megfelel a kritériumoknak, az államadósság azonban "sokkal magasabb", mint azoké az országoké, amelyek eddig megkapták az FCL-finanszírozási hozzáférést az IMF-től, és "a gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatos aggodalmak is egyértelműen kérdésessé teszik", hogy Magyarország megfelelne-e a rugalmas hitelkeret feltételeinek.

Neil Shearing szerint mindezek alapján az állapítható meg, hogy egyértelműen kedvező lépés a kapcsolatok újbóli felvétele az IMF-fel, kérdés azonban, hogy a kormány és a valutaalap megtalálja-e "a kölcsönösen elfogadható középutat".

A Capital Economics vezető elemzője szerint a csütörtöki bejelentés nyomán annak legalábbis sokkal kisebb az esélye, hogy a magyar jegybank e hónap végi monetáris tanácsi ülésén végrehajtja a cég által éppen az IMF-tárgyalások bejelentése előtt jósolt 1,00-2,00 százalékpontos árfolyamvédelmi célú kamatemelést.

Csütörtöki kommentárjában Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető londoni felzárkózó térségi közgazdásza is úgy vélekedett, hogy az enyhe feltételrendszerű rugalmas hitelkeret megadása nem valószínű. Ash azonban úgy fogalmazott, hogy "aki nem kér, az nem is kap".

Az RBS londoni felzárkózó piaci kutatási igazgatója mindazonáltal az erősebb feltételrendszerű elővigyázatossági hitelkeretet valószínűsítette, azzal a véleményével kiegészítve, hogy a feltételekről "kemény tárgyalások várhatók" a felek között.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató, a CMA DataVision szakelemzői az MTI kérdésére elmondták, hogy a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 605,4 bázispontos előző záróról meredek javulással 576 bázispont környékére csökkent a csütörtöki késői londoni kereskedésben, az IMF-tárgyalásokról szóló bejelentés után.

Ez azt jelenti, hogy a magyar törlesztési leállás elleni határidős biztosítási tranzakciók éves középárfolyama minden 10 millió euró magyar szuverén adósságra csaknem 30 ezer euróval lett olcsóbb az előző záróhoz képest.

A héten mértek 610 bázispont feletti magyar CDS-középárfolyamokat is a londoni piacon.

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti