Tóásó-ügy - Külügyminisztérium: Magyarország nem tudja értelmezni a bolíviai alelnök kijelentését

Budapest, 2012. június 13., szerda (MTI) - Magyarország nem tartja szerencsésnek és nem is tudja értelmezni Álvaro García Linera bolíviai alelnöknek a szerdai helyi lapok által idézett kijelentését - közölte Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI megkeresésére.

Az alelnök bolíviai lapjelentések szerint azt mondta, Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie annak a dél-amerikai államban 2009-ben felszámolt "terrorista sejtnek" az agressziója és az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt, amelynek magyar állampolgárok, köztük Tóásó Előd is a tagjai voltak.

A sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter és hivatali elődje, Balázs Péter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de választ nem kaptak.

Magyar megítélés szerint az sem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget - mondta Kaleta Gábor. Hozzátette: Budapest - egy korábbi nyilatkozathoz hasonlóan - felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy tartsák be saját törvényeiket. A sajtófőnök ezzel arra utalt, hogy az érvényes bolíviai törvények értelmében ha három éven belül nem sikerül ítéletet hozni, a fogvatartottat szabadlábra kell helyezni. Emlékeztetett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának tavaly decemberben nyilvánosságra hozott véleményére, amely szerint Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat azzal, hogy 2009 áprilisa óta fogva tartja Tóásó Elődöt.

Kaleta Gábor kitért arra is, hogy tavaly ősszel, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Schmitt Pál államfő tárgyalt bolíviai kollégájával, Evo Moralesszel, Tóásó ügyét is szóba hozta. Magyarország ezenkívül több külügyi jegyzékben is szorgalmazta az ügy tárgyalásos megoldását, és továbbra is ezt az utat tartja követendőnek - hangsúlyozta a sajtófőnök.

A bolíviai alelnök arra reagálva sürgette Magyarország bocsánatkérését, hogy Adrian Oliva ellenzéki képviselő egy sajtótájékoztatón ismertette azt a dokumentumot, amelyet információi szerint a magyar Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságai május végén fogadtak el, és amely a Tóásó-üggyel kapcsolatban tapasztalható visszaélések és jogsértések miatt az Európai Unió által Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta. A Los Tiempos című bolíviai napilap szerdán honlapján azt írta, hogy a két országgyűlési bizottság nyilatkozatban kérte az EU-t: fagyassza be a La Paznak éppen az emberi jogsértések elleni küzdelemhez nyújtott támogatását.

A magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, valamint a külügyi bizottsága május 23-i, a törvényhozás honlapján olvasható közös nyilatkozatában nem a Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta, hanem felkérte az Európai Bizottságot, hogy az EU-támogatások folyósításáról "az alapvető emberi jogi normák érvényesülésére, így különösen a Tóásó Előd ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel hozzon döntést". A két bizottság tiltakozott Tóásó Előd fogva tartása és a vele szemben folytatott büntetőeljárás ellen.

Álvaro García Linera egy sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Budapestnek inkább bocsánatot kellene kérnie. Mint a bolíviai alelnök hangsúlyozta, Bolívia törvényes keretek között védi meg magát az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben, a per jelenleg is tart. Elmondta: van ugyan lemaradás az ügyben, de kérték a bíróságot, hogy gyorsítsa fel az eljárást és mielőbb - lehetőleg egy hónapon belül - hozzon ítéletet a perben.

Adrian Oliva bolíviai ellenzéki képviselő kedden újságírók előtt arról beszélt, hogy több ország és nemzetközi szervezet is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bolíviai hatóságok a Tóásó-üggyel összefüggésben megsértik az emberi jogokat.

Az állítólagos terrorista csoportot 2009. április 16-án az ellenzék fellegvárának számító Santa Cruzban számolták fel a bolíviai különleges erők. A kommandós rajtaütésben életét vesztette a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az akció két túlélőjét, a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát-bolíviai Mario Tadicot azóta is fogva tartják, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében ha nem sikerül ítéletet hozni három éven belül, akkor mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, és le kellett volna zárni az ügyüket.

A bolíviai parlament képviselőháza nyilatkozatban utasította vissza a két magyar parlamenti bizottság május 23-i állásfoglalását. A képviselők a magyar honatyák tájékozatlanságának tulajdonítják az idézett állásfoglalást, hangsúlyozva, hogy Tóásó Előd számára az igazságszolgáltatás biztosítja az alkotmányos garanciákat. Arra ösztönzik többi között az Európai Bizottságot, az Európai Parlament illetékes bizottságát, az ügyben megszólaló magyar parlamenti bizottságokat és a nemzetközi jogi szervezeteket, hogy képviselőik látogassanak el Bolíviába, elsősorban Santa Cruzba, és személyesen győződjenek meg a Bolíviával kapcsolatos magyar nyilatkozat állításainak megalapozatlanságáról.

-MTI-