Muzeális értékű nap a jelenben

Nyíregyháza - A Jósa András Múzeum napját rendezték meg pénteken Nyíregyházán.Értékhordozó napot szervezett pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága. Pénteken a megyeháza Bessenyei Nagytermében nyílt meg a Jósa András Múzeum napja, ahol a köszöntőket követően dr. Ratkó Lujza néprajzkutató Szabolcs-Szatmár-Bereg népművészetéről tartott előadást annak apropóján, hogy új néprajzi monográfiai készült megyénkről.

A nyíregyházi múzeum máig legnagyobb és legfontosabb gyűjteménye a régészeti, ami a múzeumalapító érdeklődésének köszönhető. Jósa András célja kezdettől fogva az volt, hogy a megye földjében rejtőző emlékeket méltó helyen őrizzék. Szinte szimbolikus értékűnek is tekinthetjük, hogy a múzeumi gyűjtemény első darabjai is régészeti tárgyak, az 1868 novemberében megásott egyik geszterédi halomsír római kori leletei. A Régészeti Osztály ezúttal Arany-korok címmel tartott érdekfeszítő előadást, és ehhez illett a Bessenyei Nagyterem előtt nyílt kamarakiállítás, melyen az aranyleleteket lehetett megcsodálni.

Minden jó, ha Jósa a vége

Délután az Északi temetőben megkoszorúzták Jósa András sírját, ahol dr. Németh Péter nyugalmazott megyei múzeumigazgató tartott emlékező beszédet. A Jósa András Múzeumban Remekművek IV. Derkovits Gyula elnevezésű tárlat nyitotta meg kapuit, melyet dr. Antal Péternek, a varázslatos Antal-Lusztig gyűjtemény tulajdonosának szavai vezettek fel. A tartalmas program az Üzenet elnevezésű régészeti kiállítással zárult, a megnyitót Kujbusné dr. Mecsei Éva levéltárigazgató gondolatai színesítették.

A múzeum napja méltó volt Jósa András emlékéhez, akiről Krúdy Gyula a következőt írta:

„A hóbortos és európai tudós, a nyírségi honfoglalók sírásója, a kiskirályokból való figura, a röpke gavallér, a legjobb orvos fél Magyarországon, kinek csodatetteit bízván zenghetné a lant, a félig csodatevő fantom, a félig elkésett lovag a régi duhaj Magyarországból, a zsebkéssel operáló doktor, a tudós orvos, ki lobogó hajjal futott kétkerekű kocsiján, a rugalmas, ellentálló, mint az agár és változatlanul egyforma, mint a nyírségi homok, a bölcs és bolond, szent és hiszékeny magyar ember volt”. Minden jó, ha Jósa a vége.