Fesztiválnapló: "Hullámokban tör fel a nevetés"

Nehezen ülepednek le az első nap élményei, az ismerkedés, az új információk, a darab – helyet kell találni ezeknek a benyomásoknak. Csáki Alexandra fesztiválnaplója a Vidor fesztiválról.Szombaton már délután együtt vagyunk, az utcaszínházi mesejáték után (amit a gyerekek nagyon élveztek) marad egy szusszanásnyi időnk, megbeszéljük az előző nap látott Pintér Béla-előadást. Megoszlanak a vélemények: van, aki szerint a szabadszájúsága előny, mások szerint hátrány, van, aki szellemesnek találja, míg megint másnak a gondolatától belekövül a vér az ereibe. Abban azonban mind egyetértünk, hogy zseniális és újszerű. Nem sokkal később érkezik meg Makk Hanna. Kissé zavarban vagyunk, de szinte azonnal fel is engedünk – közvetlensége gyorsan elsöpri a megilletődöttségünket. Megtudjuk, hogy férje, Makk Károly (a zsűri elnöke) vasárnap este érkezik a városban, felvázolja, nagyjából mire számíthatunk.

Már nem tévedek el a rejtett folyosókon, a megszokottól eltérő lépcsőkön át is odatalálok a nagyszínpadhoz vezető ajtóhoz. Csányi Sándor és Göttinger Pál egyszemélyes egyfelvonásosai töltik ki az esténket. Szerethető mind a kettő, a közönség tombol, hullámokban tör fel a nevetés a széksorok között. A műsor összeállítói elérték céljukat: a nézők valóban jól szórakoznak. A két előadás között rögtönzött eszmecsere, kinek hogy tetszett, majd éjfél körül (egy igazán hideg meggyes sör után) indulás haza. Szép nap volt.

Csáki Alexandra