Velünk élő történelem

Nyíregyháza - A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából dr. Takács Péter történésszel beszélgettünk.

A korszak sok titka biztosan ma is homályba vész.

dr. Takács Péter: A szóban elhangzott titkokat ma sem ismerjük. A diktatúrák sajátja, hogy a bűnöket nem papírozza le, pedig a történész csak a rögzített forrásokból dolgozhat. Ki tudja például, hogy Vályi Pétert ki tette el láb alól 1973-ban? Történészként nem hiszem el, hogy hagyták csak úgy sétálgatni egy martinkemence mellett, hogy beleessen. Ettől izgalmas a történelem, mindig kínál rejtvényeket is.

Személyes tragédiák is a téma felé fordították?

dr. Takács Péter: Erről nem szívesen beszélek. Bőven volt családi érintettségem, de nem ezért kezdtem vele foglalkozni. Nem vagyok bosszúálló, nem akarom megnevezni sem az elkövetőket, sem pedig az elszenvedőket. A kommunizmus a legmagasabb emberi kiteljesedést hirdette, s megdöbbentett, hogy kegyetlenebb volt, mint a nyilas rendszer, s csaknem olyan kegyetlen, mint a német fasizmus. Semmivel sem volt emberibb Zsdanov vagy Sztálin, mint Hitler vagy Göring. A különbség csak annyi, hogy a zsidóság ügyesebben feltárta a náci bűnöket. A kommunista, bolsevik bűnhalmaz csak tíz éve tanulmányozható, s még most is tele van titokkal.

Sokak szerint semmi különbség nincs a kommunizmus és a fasizmus között, s talán még egy tőről is fakadnak.

dr. Takács Péter: A bűnök mindenütt csak bűnök. Mennyivel kisebb vétség az iraki keresztények elégetése a hitleri haláltáborok gazemberségeinél? A keresztény hitrege szerint az Úr a saját képmására teremtette az embert, s innen nézve minden ember elleni tett egyformán elborzasztó. A civilizációs bűnök valóban fakadhatnak egy tőről, de vannak szembetűnő különbségek is. Egyes civilizációk kultúrájában elfogadott hagyomány, hogy három napra elalszik az isten, s azokon a napokon senki nem jegyzi fel a gonosz cselekedetet. Gondoljunk csak a szárazajtai vérengzésre a II. világháború után, ahol 13 földművest fejeztek le a román gyilkosok.

Vajon melyik kommunista államot sújtotta legjobban az bolsevik típusú terror?

dr. Takács Péter: Legjobban a szovjet népet sújtotta. Sztálin elsőként a vezérkart ritkította meg, s a hatmillió kiéheztetett ukrán elveszejtése is felfoghatatlan. Magyarország ma elnéptelenedne egy ilyen csapás után. A gulágok nem hadifoglyoknak épültek, hanem honfitársaknak. Az oroszok tömeges kivégzések helyett Szibériára, az őstermészetre bízták a piszkos munkát.

Nálunk felakasztották az állam ellen szervezkedőket, s mindig bíróság ítélt, legalábbis az 1944-es német megszállásig.

Jól sejtem, nálunk gazemberségben Rákosi viszi el a pálmát?

dr. Takács Péter: Nem lehet különbséget tenni a kommunista bűnösök között. Rákosi egész életében azt hitte, hogy nagyon szeretik őt a magyarok. A holttestét is hazahozatták, de sírját gyakran meggyalázták. Amikor az emberi méltóságot oly mértékben megalázzák, hogy nincs attól lejjebb, akkor már védekezni kell. 1956. október 23-án is ez történt. Tragikus, hogy ezután a nagy nemzeti összefogás után is maradtak kollaboránsok bőven, akik felültek Kádár „mellé” a harckocsikra.

Egyesek szerint a kommunizmusnak is voltak vallásos felhangjai.

dr. Takács Péter: Nagyon fontos dolgot érintett! Transzcendens dimenzió nélkül az ember elveszettnek érzi magát. Ez különböztet meg bennünket az állatoktól. Csakhogy mindez istenhit nélkül is működhet. Az elvakult kommunisták képesek voltak Sztálint vakon követni még akkor is, ha kivégeztette a családtagjukat. A rendszer főideológusai ezért is formálták vallássá a kommunizmust. Hinni kellett benne. Transzcendens vágyakozásaikat egy földi lényre ruházták át.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország február 25-i számában.