Nyíregyháza hírei

2015.03.01. 14:44

Közelebb kerülhetett a világhoz a határ menti település

Kölcse - Bár közel 250 éve már mezőváros volt, de igazi városi rangot csak 2000-ben kapott Dévaványa, ahová 1944 augusztusában megszületett a varrónő anya és banktisztviselő apa második gyermekeként Kónya József. 

Kölcse - Bár közel 250 éve már mezőváros volt, de igazi városi rangot csak 2000-ben kapott Dévaványa, ahová 1944 augusztusában megszületett a varrónő anya és banktisztviselő apa második gyermekeként Kónya József. Itt járt általános iskolába, hogy később a szeghalmi gimnáziumban bizonyítsa jó képességét.

– Minden vágyam az volt, hogy erdőmérnök legyek, mert imádtam a bennünket körülvevő természetet. Sajnos, hiába jelentkeztem, „egyéb” kategóriába sorolván, meg „hely hiányában” nem vettek fel Sopronba. Közben mozigépész is lettem, meg a favágókkal dolgoztam egy évig Vésztőn. Vallásos családunkban ekkor úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozom a Debreceni Református Teológiai Akadémián. Ott sikerrel jártam. Pedig a viszonylag sok jelentkező közül csak hetet vettek fel, s öt év tanulás után öten végeztünk.

Nagy feladat

A tanulással nem volt baj, a kollégiumban felügyelői megbízatást is kapott, ám a „szeniorságig” már nem jutott el, elvették tőle a palástot is, majd Fehérgyarmatra küldték helyettesítő segédlelkésznek. Aztán 1970 decemberében rendes lelkipásztornak nevezték ki Zsarolyánba.

– Itt szolgáltam az Urat és a híveket tavalyi nyugdíjazásomig. Közben Mándon 15, Nemesborzován pedig 20 évig láttam el a református lelkipásztori feladatokat. Nem csak én segítettem megtalálni a jó utat az emberekkel, magam is sokat tanultam tőlük.

Nagy feladatot jelentett számára, hogy 1990-ben megválasztották Zsarolyán polgármesterének, mely tisztet 2006-ig viselte. Ekkortól már nemcsak a templom és a parókia tartozott a „hatáskörébe”, hanem az iskola, a nehéz sorsú családok, emberek megsegítése, a kulturális hagyományok ápolása is.

– A ’70-es árvíz nagy károkat okozott Zsarolyánban: a templomban térdig érő víz volt, de villany nem, a szikkadás után pedig hullani kezdett a salétromos vakolat; hiába javítottuk, még ma is érezni a fal nedvét.

Polgármestersége legnagyobb maradandó eredménye, hogy 1973-ban Zsarolyán és Gyügye valamennyi házába bekötötték a gázvezetéket és a telefont, így közelebb kerülhetett a világhoz a határ menti település. Kónya József az évek során rengeteget volt úton a hozzá tartozó településeken, elkoptatott 6-7 autót, eleget tett társadalmi kötelezettségeinek, hiszen tisztségeket kapott – többek között – a Hortobágyi Nemzeti Park szervezeténél, a madártani egyesület megyei csoportjánál, de arra is szakított időt, hogy egy kertes házat építsen Kölcsén, ahol most nyugdíjasként élhet.

„Itt lakik egyenest”

Időközben megnősült, a felesége röntgenasszisztens volt a gyarmati kórházban, két gyerekük született: Emőke és Levente. Számos elismerést kapott: Széchenyi Emlékplakettet a természetvédelemért díszdoktori címet a Debreceni Akadémiai Bizottságtól, Dobos Károly-díjat nyugdíjba vonulásakor.

– Sok szép napra, eseményre emlékezhetek aktív koromból. A legemlékezetesebb az volt, amikor Zsarolyánba érkező ismerősöm kérdezte az egyik lakostól: „Nem tudja, hol lakik Kónya József?” „Na, itt ilyen nevű nem lakik!” – jött a válasz. „Nem létezik, hiszen úgy tudom, ő itt a református pap.” Mire a lakos: – Ja, hát miért nem a nagytiszteletű urat mondta? Ő ott lakik egyenest.

Angyal Sándor

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!