„Higgyük el, a vonat vezetője nagyon keveset tud tenni a baleset elkerülése érdekében”

Egy héttel ezelőtt egy baleset adott apropót arra, hogy a vasúti átjárókban történt balesetekről írjunk. Sajnos a téma nem veszít aktualitásából, most Szikszai Tihamér rendőr alezredest, a megyei baleset-megelőzési bizottság titkárát kérdeztük, aki azonnal megjegyezte: a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek sajnos az esetek nagyon nagy részében (ha nem teljes egészében) a gépjármű vagy járművezetők hibájából történik. A hibák között is meg kell különböztetni a szándékos, súlyosan szabályszegő magatartást, ami a tilos jelzés figyelmen kívül hagyásából ered, és a gondatlan, figyelmetlenségből adódó baleseteket.

Csak folyamatosan

– Jellemző továbbá – folytatta az alezredes –, hogy a gépjárművek vezetői nincsenek tisztában az áthaladási szabályokkal, melyek a következőek: alapvetően a vasúti átjárót megközelíteni, illetve azon áthaladni csak fokozott óvatossággal szabad, s minden esetben eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek. Az átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül –, legalább 5 km/h átlagsebességgel szabad áthaladni, ha ez nem lehetséges, úgy az átjáró előtt meg kell állni, és várni, hogy azon a szabályok szerint áthajthassunk.

– Kevesen tudják, hogy az átjáró előtt meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik, ha a teljes sorompó vagy a félsorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog, illetve a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, a fény- vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros – sorolta Szikszai Tihamér, és hozzátette: ugyanígy meg kell állni akkor is, ha a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad, a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompónál nincs villogó fehér jelzés, illetve ha a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad, vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van kihelyezve. Mindkét irányba belátható Biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a teljes sorompó mindként rúdja nyitott véghelyzetben áll, az esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése nem jelez, a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.

– Vannak olyan esetek is, amikor az átjárónál üzemzavar keletkezik. Ilyenkor minden esetben meg kell állni, de bizonyos feltételekkel az átjárón át szabad hajtani – említett egy másik fontos területet az alezredes. Ilyen feltétel, ha az átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható, és a jármű vezetője meggyőződött arról: az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik. Ha látjuk a közeledő vonatot, nem hajthatunk át az átjárón, hiszen annak jellegzetessége miatt nehezebb felbecsülni a sebességét. Amennyiben az átjáró forgalmát jelzőőr irányítja, és a jelzőőr nem ad „Megállj” jelzést, az áthaladás lehetséges. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a vasúti átjáróban pl. karbantartás alatt tárcsával álldogáló személy jelzőőr – jegyezte meg Szikszai Tihamér.

Fennakadt az átjáróban

Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.

– Sajnos fordult már elő olyan eset is, amikor a havas, jeges útnak köszönhetően a jármű fennakadt a vasúti átjáróban, és onnan semmilyen módon nem lehet eltávolítani. Ilyenkor a jármű vezetője köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vonat vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. Higgyük el, a vonat vezetője nagyon keveset tud tenni a baleset elkerülése érdekében – hangsúlyozta a megyei baleset-megelőzési bizottság titkára.

KM