Amikor a lélek kimerül, a test jelez

Vessünk egy pillantást egy általános iskolás kisdiák mindennapjaira vagy éppen egy gimnazista életére. Reggeltől délutánig iskola, aztán tanulás otthon, hiszen másnapra természetesen fel kell készülni, mert különben rossz jegyet fog kapni a diák, és ezért leszidják. Ha nagy nehezen elkészül minden tanulnivalóval és házi feladattal, fáradt és aludni szeretne. Minden nap ugyanaz.

Emellett a tanulók sportoljanak, járjanak különórákra, hiszen az is fontos. Viszont mikor végezheti a kimerült gyerek azt, amitől feltöltődik? Mikor játsszon a barátaival, és mikor sétáltassa meg a kiskutyáját? Ne csodálkozzunk, ha ezek után a depresszió és szorongás uralkodik el rajtuk, hiszen folyamatosan terhelés alatt vannak!

Nem kapcsolódnak ki, nincs hobbijuk, soha nem pihennek igazán. Már az alsós gyerekek is házi feladattal foglalkoznak a „szabadidejükben”. Körülöttük mindenki elvárásokkal teli, ennek megfelelve élnek napról napra, de eljön az a pont, amikor már nem bírják tovább. Elfáradnak lelkileg, és ez kihat a testükre. Jön a reggeli hiszti, hogy „Anya én ma NEM AKAROK ISKOLÁBA MENNI!”.

A fáradtsággal járó testi panaszok nem múlnak el, csak egyre erősödnek. A szakemberek sem tudnak mást tanácsolni, mint a kikapcsolódást, pihenést, hobbit, sportot, meditációt, relaxációt vagy éppen a jógát.

Jó kezdeményezés lenne, ha az iskolákban bevezetnének egy olyan tanórát, ahol a gyerekek elsajátíthatnának különböző tanulási technikákat, a meditáció és relaxáció praktikáit, amik segítségével könnyebben megbirkóznának a mindennapos terhekkel.

Van rá lehetőségünk, hogy kezeljük a stresszt, akár Magne B6 nélkül is, tehát éljünk vele! Ne várjuk meg, míg mindenki depressziós lesz, töltsünk minőségi időt a családunkkal, és mérlegeljük az elvárásokat, ne akarjunk mindenkinek megfelelni!

- Kertész Panna, Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium -

- tanára: Dr. Láczayné Pipoly Csilla -